A halálozási szám megugrik a nagy melegben
A nagy melegben súlyosbodhat a krónikus megbetegedésben szenvedők állapota és határozottan megugrik a halálozási arány - közölte az ÁNTSZ a nyári szezon elején tartott sajtótájékoztatóján.
Akár 25 százalékkal is emelkedhet a halálozások száma a nagy melegben - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön. Paller Judit megbízott országos tiszti főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy melegben súlyosbodhat a krónikus megbetegedésben szenvedők állapota és a magas UV-sugárzás miatt nő a bőrfelületi megbetegedések, közöttük a bőrrák kockázata.
A napi átlaghőmérséklet nagy hatással van a szervezetre, a legideálisabb a 18-20 Celsius-fok az ember számára, efölött emelkedik a halálozások és a mentőhívások száma - tette hozzá Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese.
Az ÁNTSZ a nagy melegben hőségriasztást rendelhet el. Ennek három fokozata van, elsőfokúra akkor kerül sor, ha a napi átlaghőmérséklet egy napig 25 Celsius-fok felé emelkedik, a másodfokú esetén legalább három napig 25 fok fölötti a napi átlaghőmérséklet, a harmadfokút pedig akkor rendelik el, ha a napi átlaghőmérséklet 27 Celsius-fok felé emelkedik. Ez utóbbi esetén az ÁNTSZ a kormányzatot is értesíti, mert ilyenkor már a katasztrófavédelemnek is vannak teendői.
A tájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint az elmúlt évben az országos tiszti főorvos négy alkalommal rendelt el országos hőségriasztást, a globális felmelegedés miatt azonban a hőhullámok számának növekedésével kell számolni. A fővárosban 2001. és 2005. között évente egy-két hőhullám fordult elő, az utóbbi öt évben viszont ez a szám három-öt közé emelkedett. 2010-ben Budapesten 23,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején.
A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, illetve 15 százalékkal a szívpanaszok és általános rosszullét miatti sürgősségi mentőhívások számát. Páldy Anna elmondta: a szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért alkalmazkodni kell a forró napokhoz.
Az ÁNTSZ tanácsai a kánikulában: langyos vagy hideg vízzel kell zuhanyozni, naponta akár többször is. Érdemes ventillátort használni, egy-két órát légkondicionált helyiségben tölteni. A déli órákban lehetőség szerint zárt helyen kell lenni, sötétített helyiségben. Sok vizet, teát, szénsavmentes üdítőt kell fogyasztani, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
Lehetőség szerint nem szabad kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt inni. A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget, világos színű, bő szabású pamut öltözetet viselni. Ajánlatos a bőrtípusnak megfelelő fényvédő krémet alkalmazni. A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban kell levegőztetni, nem szabad hőségben sétáltatni. Sosem szabad gyermeket, állatokat zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban hagyni.
Páldy Anna felhívta a figyelmet arra, hogy a meleg mellett ilyenkor az UV-sugárzás káros hatásai is megjelennek, erről is igyekeznek tájékoztatni a lakosságot. Mint mondta: az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján nyomon követhető, hogy milyen mértékű UV-sugárzás várható. A riasztási küszöb 7,5-es UV-indexnél van. Ilyenkor a fehérbőrűek már akár 10 perc alatt is leéghetnek, ha 11 és 15 óra között tartózkodnak a napon. Arra is kitért, hogy nyáron is elképzelhető szmogriadó, ez a megnövekedett ózonkoncentráció miatt lehetséges. Az ózon károsíthatja a légutakat, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők állapota rosszabbodhat tőle - mondta a megbízott főigazgató-helyettes.