2010. november. 17. 18:48 Hírszerző/FH Utolsó frissítés: 2010. november. 17. 18:39 Plázs

Megdöbbentő adatok a dohányzásról

Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek - áll a Magyar Kardiológusok Társaságának a csütörtöki Füstmentes Világnap alkalmából kiadott közleményében.

A kardiológusok más orvostársaságokkal közösen ezen a napon arra hívják fel a figyelmet, hogy "Ne gyújts rá!", hiszen a dohányzás a tüdőrákon kívül számos más betegség kialakulásáért felelős.

A statisztikai adatok szerint a világon kürölbelül 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen. Ez a káros szenvedély felelős a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, és az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért. Ezen kívül a koszorúér betegségek 30 százaléka írható a dohányzás számlájára - áll a közleményben.

A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorúakat, a 40-50 éveseket érintik, de a 12-14 éves lányok 7 százaléka, és a hasonló korú fiúk 12 százaléka is veszélyben van, mivel korosztályukban már ennyien dohányoznak. Ez az arány az évek számával tovább nő, például a szülő korban lévő fiatal 18-30 éves nők 42 százaléka dohányzik rendszeresen.

Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista élmezőnyében van. A felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. A személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat egy évben. A tapasztalatok szerint csak kevesen tudják abbahagyni a dohányzást, pedig 10-ből 4-en szeretnének leszokni. A kardiológusok szerint érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken.

Az orvosszakmai szervezetek szerint a jelenleginél lényegesen szigorúbb jogi szabályozásra lenne szükség, úgy vélik, akkor lenne esély a javulásra, ha teljesen megtiltanák a zárt közterületeken, így az éttermekben és a bárokban is a dohányzást. Véleményük szerint a dohányzás radikálisabb visszaszorításával csökkenne a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kialakulása.

A közlemény emlékeztet arra is, hogy Magyarország 2004-ben aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési keretegyezményét, amelyben elkötelezte magát a dohányzás betiltására a zárt munkahelyeken és közterületeken. Ezt azonban azóta sem valósította meg. A számítások szerint az azóta eltelt időszakban csaknem 170 ezer ember halt meg a káros szenvedély következtében, és a dohányzás okozta költségek évente meghaladják a 400 milliárd forintot.

A kardiológusok arra is felhívják a figyelmet, hogy már látszanak az eredmények azokban az uniós államokban, ahol már bevezették a szigorú szabályozást: 1-2 év alatt érezhetően csökkent a szívrohamok száma, Franciaországban 15, Olaszországban 11,2, míg Skóciában 17 százalékkal.