Miközben számos sikeresnek nevezhető kezelés létezik már – többségüket tíz évvel ezelőtt még nem ismertünk – nem mondhatjuk, hogy meglenne a rák ellenszere. Ennek igen sok oka van. A sejtek abnormális növekedésének szempontjából legalább száz ráktípust különböztetünk meg; kialakulhatnak sugárzás, kémiai anyagok vagy vírusok miatt is. Az ember pedig nem mindig tudja befolyásolni a rákkeltő hatásokkal szembeni védettségét.

A rákos sejtek növekedését nem lehet megjósolni; a látszólag hatásos kezelés után is lehetnek olyan sejtek, amelyek „elrejtőznek” majd újra felbukkannak. Nagyjából 200 milliárd dollárt költöttek az Egyesült Államokban rákkutatásra a hetvenes évek óta, és az ötéves túlélés aránya a rákbetegek esetében a hetvenes évek óta 50 százalékról mindössze 65 százalékra nőtt.

„Nem tartanánk ott sem, ahol vagyunk, ha nem finanszírozzuk az alapvető orvosi és klinikai kutatásokat. A kutatásokból megtudhatjuk, hogyan működnek a különböző mechanizmusok, mely hatóanyagok lehetnek hatásosak. Az információt átvisszük a klinikai gyakorlatba, hogy megtudjuk, mely módszerek működhetnek, és melyek nem a rosszindulatú daganatok gyógyításában” – mondta Len Lichtenfeld, az American Cancer Society helyettes orvosi vezetője.

A lista a tíz legtöbb életet követelő rákbetegséget írja le az Egyesült Államok 2003 és 2007 közötti, a National Cancer Institute-tól származó adatok szerint.

A tüdő- és a hörgőrák a leggyilkosabb az Egyesült Államokban és világszerte. Fő okozója a dohányzás, s általában a 55 és 65 közöttieknél alakul ki. Két típusa van: a nagyobb rákos sejtekből álló tüdőrák és a kisebb sejtekből álló, amely gyorsabban terjed.

Szintén rettegett kór a vastag- és végbélrák, az előbbi a bél szöveteiben fejlődik ki, míg a végbélrák az ánusztól mindössze pár centire lévő bélrészben. A legtöbb eset csak jóindulatú, kis csomók kialakulásával kezdődik, amelyek később elrákosodhatnak. Ezért nagyon fontos ezek rendszeres ellenőrzése.

A májrák a leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés a világon. Általában a máshol kialakuló rák terjed át a máj szöveteire. Az egyik kötődő rákfajta az epevezeték és epehólyagrák.

A nők esetében a mellrák a második leggyakoribb daganattípus a bőrrák után. Férfiaknál is előfordulhat, 2003 és 2008 között 2 ezer esetet regisztráltak. Általában a tejtermelő mirigyekben alakul ki.

A hasnyálmirigyrák az emésztést és anyagcsere-szabályozást segítő hasnyálmirigy szöveteiben alakul ki. Diagnosztizálása és a korai beavatkozás igen nehéz, mivel gyakran lappangva és gyorsan fejlődik ki. 

A férfiakra nézve a prosztatarák a második legveszélyesebb rákos megbetegedés. Számos típusa csak a prosztatára korlátozódik, ezeket könnyebb kezelni, azonban a többi sokkal agresszívabb és gyorsabban terjed.

A petefészekrák a negyedik rákbetegség az elhalálozás szempontjából a nők esetében. Könnyebb kezelni, viszont nagyon nehéz felismerni a korai stádiumban, de egy nem túl régi kutatás kimutatta, hogy vannak tünetek, amelyek segíthetnek a diagnózisban. A tünetek általában emésztési zavarok, gyakori vizelési inger, medence tájéki fájdalom.

A leukémiának nagyon sok típusa van, de mindegyik a vértermelő szöveteket támadja meg, a csontvelőt és a nyirokrendszert. Ennek következménye pedig a rendellenes fehérvérsejtek túltermelése. Aszerint osztályozzák, hogy gyorsan vagy lassan növekvő és mely limfocitákra van hatással.

A Non-Hodgkin limfóma esetében a rákos elváltozása a limfocitákra, a fehérvérsejtek egy fajtájára van hatással. Jellemzője a nyirokcsomók megnagyobbodása, láz és súlyvesztés. Többfajta Non-Hodgkin limfóma létezik, ezeket a leukémiához hasonlóan kategorizálják.

A nyelőcsőrák szintén gyakori megbetegedés, főleg a nyelőcső alsó tájékán lévő sejtekben kezdődik.