2010. május. 18. 17:00 MTI Utolsó frissítés: 2010. május. 18. 16:47 Plázs

Életekbe kerülhet az orvostudomány titkolózása

Az orvostudomány kutatási eredményeinek eltitkolása az elmúlt évtizedekben valószínűleg emberek tízezreinek életét követelte - állapították meg német tudósok.

A német Intézet a Minőségi és Gazdaságos Egészségügyért (IQWiG) kutatása során a tudósok több mint hatvan olyan esetet gyűjtöttek össze, amikor akadályozták a tudás elterjedését az orvostudományban. "E gyűjteményt olvasva az ember úgy érzi, hogy egy krimisorozat forgatókönyv-tervezetét olvassa" - festették le eredményeiket a kutatók.

A hétfő bemutatott tanulmány szerint különösen az új gyógyszerek kedvezőtlen vizsgálati eredmények elhallgatása elterjedt. Kilencven, az Egyesült Államokban engedélyezett gyógyszer elemzéséből kiderült, hogy ezeket összesen kilencszáz tanulmányban vizsgálták, de még öt évvel az engedélyeztetés után is a tanulmányoknak csupán negyven százaléka került nyilvánosságra. Amennyiben nyilvánosságra hozták a tanulmányok eredményeit, akkor is csak részleteiben tették meg. "Az eredményeket gyakran sokkal pozitívabban mutatják be, mint amilyenek valójában voltak" - jelentette ki Beate Wieseler, a bonni intézet gyógyszerértékelési részlegének vezetője. 

A kutatók hangsúlyozták: ennek a gyakorlatnak az elszenvedői gyakran a betegek, és ez különösen akkor igaz, ha elhallgatják a kudarcokról szóló jelentéseket. "Ennek eredményeképpen az orvosok és a páciensek olyan eljárásokat és terápiákat alkalmaznak, amelyek a valóságban feleslegesek vagy egyenesek károsak" - mondta Wieseler. A kutatók mai feltételezései szerint például az 1980-as években szívritmuszavarokra felírt gyógyszerek emberek tízezreinek halálát okozták, mivel a veszélyes mellékhatások lehetőségére nem figyelmeztettek.

Az egészségügyben történelmi hagyománya van a titokzatoskodásnak - olvasható a tanulmányban. Miután például a Chamberlen fivérek a 17. század elején felfedezték a szülészeti fogót, az eszközt több mint három generáción át alkalmazták utódaik, de családi titokként őrizték. Senki sem tudja, hány anya és gyermeke hunyt el szülés közben csak azért, mert más szülészek nem ismerték az új felfedezést.

A kutatók a páciensek védelme érdekében törvényi szabályozást követelnek, hogy minden klinikai tanulmány eredménye könnyen és teljes terjedelmében elérhető legyen.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.