Az már régóta ismert, hogy világszerte közel két százalékkal több fiúcska születik, mint kislány. De nem mindig és nem mindenütt ilyen arányban. Amikor két évtizede megszűnt az NDK és egyesült a két Németország, 1991-ben a keleti tartományokban hirtelen lecsökkent a fiúszületések száma, és megváltozott a férfi/nő arány. Az okot az anyákat ért fokozott stresszben találták meg. 
   
A Berkeley Egyetemen kutató Ralph Catalano és Tim Bruckner hasonló következtetésre jutottak: ők a természeti csapások után született fiúk számának apadását regisztrálták felméréseik során. 1976-ban Olaszországban súlyos katasztrófához vezetett, amikor az Icmes vállalat sevesói üzeméből nagy mennyiségű dioxin került a környezetbe. Devra Davis, az amerikai Carnegie Mellon Egyetem toxikológusa a tragédiát követően hét éven át vizsgálta az érintetteket, majd a Journal Enviromental Health folyóiratban közzétette az eredményt: kétszeresére nőtt közösségükben a lányszülések száma.
   
A kirívó rendellenességek is hozzájárultak ahhoz, hogy a neves tudományos folyóirat, a Nature felhívására kutatás kezdődjön a fiú/lány születési arány okának és esetleges befolyásolásának a vizsgálatára. Ennek keretében Kristen Navara, az amerikai Georgiai Egyetem (Athens) biológusa 1997-2006 között 202 országból gyűjtött be és dolgozott fel adatokat. Megállapította, hogy a nőnemű élve született csecsemők aránya világátlagban 48,6 százalék, ám ezen belül Afrikában 49,3. Az is egyértelművé vált, hogy a fiúk aránya a fejlett országokban is a születési hely földrajzi szélességével arányosan nő. Azaz a zordabb éghajlat több, a nőket védelmezni képes férfit igényel. (Magyarországot nagyjából a 49. északi szélességi fok metszi.)
   
Téli viszontagságok ellen védekező spermák
     

Fiú született. Az évszak is befolyásolja? © MTI - Oláh Tibor

Angelo Cagnacci, a modenai szülészeti klinika professzora kutatásai szerint azonban az évszak is befolyásolja a férfi/nő arányt. A Human Reproduction folyóiratban közzétett tanulmánya alapján ősszel több fiú, tavasszal meg több lány fogan. Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem szaporodás-biológusa úgy véli, ennek oka lehet, hogy az apák spermájában a téli viszontagságokra készülve megnő, tavasszal meg ellenkezőleg, visszaesik a petesejtet megtermékenyítő Y-kromoszómák száma. A nők ugyanis mindig XX, a férfiak pedig XY ivari kromoszómával rendelkeznek. A lányka magzatok XX-ként, a fiúk XY-ként fogannak meg.
   
Cagnacci professzor 10 ezer szülésnél elemezte az anyák alkatát is. Azt találta, hogy kistermetű, karcsú, 54 kilogrammnál könnyebb anyáknál megfordult a fiú/lány arány, 100 lánykával szemben csak 98 fiú született. Azaz a gyengébb felépítésű, törékenyebb anyák a szaporítási képességet kevésbé "továbbadó" lányokat szültek. Az erőteljesebb alkatú anyák esetén viszont a fiúk száma 110-re emelkedett. 
   
A londoni University College antropológusa, Ruth Mace Etiópiában a nagyon sanyarú körülmények között élő anyák utódait vizsgálta, és ugyancsak azt állapította meg, hogy a lefogyott, társadalmilag is alávetett anyák a szokványos fiú/lány aránynál kevesebb fiút szültek, még az afrikai átlagnál is kevesebbet. 
   
Sok szakember, köztük a kenti Sarah Johns szociológus a szülők társadalmi, gazdasági és egészségügyi helyzetét elemezve jutott arra a statisztikákkal is igazolt következtetésre, hogy az egészséges, jómódú, hosszú és nyugodt életre számító anyák és az egészségesen élő, férfias, erőteljes alkatú apák házasságából érzékelhetően több fiú születik, mint lány.
   
A német kutatók körében mindazonáltal sokat emlegetnek egy kirívó ellenpéldát. Wolfgang Klement korábbi gazdasági és munkaügyi miniszter feleségének ugyanis öt gyermeke született - és valamennyi lány. Márpedig ők mindenben megfelelnek a többfiús "szabályoknak". Klement tréfásan azzal magyarázza a bőséges lányáldást, hogy "csak a jóérzésű, érzékeny lelkű férfiak nemzenek lányokat".