2009. december. 22. 12:55 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. december. 22. 12:38 Plázs

Sajátnak érezheti agyunk mások fájdalmát

Az agyi aktivitás vizsgálata azt jelzi, valóban és szó szerint fájhat, amikor mások szenvedését látjuk - közölték brit kutatók a Pain című szakfolyóiratban.

A funkcionális MRI-nek (fMRI) nevezett képalkotó eljárással vizsgálták a Birminghami Egyetem kutatói, hogy mi zajlik azok agyában, akik állításuk szerint érezték a másik ember fájdalmát. Kiderült, hogy a saját fájdalomérzetet jelző agyi területek aktivitása jelentősen megnőtt, amikor ezek az emberek szemtanúi lettek egy másik ember sérülésének. A kutatók szerint megállapításuk hozzásegíthet ahhoz, hogy a megmagyarázhatatlan, funkcionális fájdalmakat kezelni tudják.
  
Stuart W. G. Derbyshire, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy az emberek egy részének fájdalomélménye van anélkül, hogy betegséget vagy sérülést állapítanának meg náluk. "Jelentős erőfeszítések vannak arra, hogy feltárják, milyen más utak válthatnak ki fájdalmat" - tette hozzá.
  
A vizsgálat első szakaszában 108 egyetemistának olyan képeket mutattak, amelyek fájdalmas helyzeteket, például sportsérüléseket örökítettek meg. A diákok közel harmada jelezte, hogy fájdalmat érzett ott, ahol a képen látható ember megsérült. Közülük választottak ki tízet, valamint tíz embert a kontrollcsoportból is, velük fMRI-felvételeket is készítettek.
  
Ez a képalkotó módszer az agyi véráramlás változásai alapján jelzi, mely területeken nagyobb az aktivitás. Az érzelmekhez kötődő részeken valamennyi alanynál aktivitás mutatkozott, miközben a képeket nézték, ám az első csoportba tartozóknál nagyobb aktivitás jelentkezett a fájdalomközpontokban is.
  
A kikérdezésnél az is kiderült, hogy a mások fájdalmára saját fájdalommal reagálók hajlamosabbak voltak elkerülni a horrorfilmeket és a felkavaró híradófelvételeket, "hogy megóvják magukat a fájdalomtól" - mondta Derbyshire.


Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.