Miközben folyamatosan azt halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. Nemrég, ahogy arról mi is írtunk, a Der Spiegel című német hetilap foglalkozott a szűrésekkel, többek között a mammográfiás vizsgálatokkal is, több olyan kutatást idézve, amely azt állítja nemcsak fölöslegesek, hanem károsak is a megelőzést szolgáló vizsgálatok. A lap által idézett egyik példa szerint a kilencvenes évek közepén Essenben körülbelül 300 nőnek operálták le egyik vagy másik mellét feleslegesen, később ugyanis kiderült, nem is volt rákjuk.

Szakértők szerint ugyanis több oka lehet a szűrések alacsony hatékonyságának. Egyrészt az orvosok hiányos felkészültsége, tapasztalatlansága vezethet téves diagnózishoz: egyes orvosok gyakran például abban sem biztosak, hogy a mellben talált karcinóma, azaz daganat veszélyes-e. A tejcsatornában képződő kisméretű mészlerakódások (csak egy részükből fejlődik ki rosszindulatú daganat) is gyakran megtévesztik a radiológusokat. Az elavult eszközök is hátrátathatják a helyes diagnózist, továbbá a rák bizonyos korai megjelenési formáit valóban nehéz felismerni. Főleg a fiatal, feszes mellű nők számára nehézkes a szűrés a hagyományos mammográfiával, mivel a keményebb, több kötőszövetből és mirigyből álló mell kevésbé átlátszó a röntgensugaraknak, másrészt a vizsgálathoz a mellet két üveglap közé fektetik és laposra tömörítik, hogy minél jobb képet kapjanak; mindez a feszes melleknél alig kivitelezhető. Ebből következik, hogy ilyen esetben nehezen látható a daganat, pedig a malignus emlődaganatok előfordulása 4-6-szor gyakoribb ennél a melltípusnál. Ilyen esetekben lehet hasznos a CT-Lézer mammográfia eljárás - itthon  egyelőre csak egy budapesti magánklinikán érhető el -, amely a fiatal nőknél  is nagyobb érzékenységgel képes a rosszindulatú daganatokat kimutatni. Az eltérő képalkotási technológia (ártalmatlan lézerfényt használ) miatt a vizsgálat során nincs semmilyen káros sugárzás, nem kell összenyomni a melleket, amely igen kellemetlen érzéssel jár.

A mammográfiával kapcsolatos legújabb meghökkentő tanulmány a minap jelent meg, miszerint a mellrákszűrés és a mellkasröntgen során kapott kis sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek. A holland kutatók által jegyzett tanulmány szerint különösen a 30 év alatti, nagy családi kockázatot hordozó nőknek javasolják, hogy alternatív szűrőmódszert válasszanak a mammográfia helyett; például mágneses rezonanciás képalkotó eljárást, amelynél nem röntgensugárzást alkalmaznak. Mint írják, utóbbi sem tökéletes diagnosztikus módszer, mert viszonylag gyakran ad ál-pozitív eredményt. (ám köztudott, hogy 30 év alatt amúgy sem ajánlják a mammomgráfiát.)
   
Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során. Megállapították, hogy ebben a csoportban két és félszer nagyobb volt a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint a többi, szintén magas kockázatú nőnél.
   
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület (USPSTF), hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

A mammográfiával kapcsolatban már korábban is megjelentek lesújtó vélemények. Peter Gotzsche és Margrethe Nielsen dán kutatók például több mint félmillió európai és észak-amerikai nő vizsgálati eredményeit értékelve megdöbbentő eredményeket közöltek: a szűrővizsgálatokon tíz éven keresztül rendszeresen részt vevő 2 ezer nő közül mindössze eggyel kevesebben haltak meg mellrákban, mint azok közül, akik nem vettek részt a vizsgálatokon. Míg 10-en közülük ok nélkül részesültek valamilyen rákkezelésben, 2 százalékuknál pedig a tíz év alatt legkevesebb egy alkalommal téves volt a diagnózis. A páciensekre nehezedő pszichés nyomás mellett a felesleges mintavételek, műtétek, sugárkezelések egy része is elkerülhető lenne, ha az orvosok mindig különbséget tudnának tenni a veszélyes és a veszélytelen elváltozások között.

"A mammográfia alapmódszer a mellrák kiszűrésének szempontjából, ezzel lehet a legnagyobb eséllyel kimutatni az esetleges rákos elváltozásokat" - mondta el megkeresésünkre Orbán László szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus. Itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány.  Pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást. 
 
A klinikai onkológus szerint ő semmiféle kockázatot nem ismer, ami a mammográfia számlájára írható - annyi sugártehelés sem éri a szervezetet, mint egy tüdőszűrés során -, azon túl, hogy valóban fájdalmas módszerről van szó. Mint mondja, nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket; mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között, elképzelhető, hogy csak ez áll az eredmények mögött. A 30 és 40 év közötti nőknek is jó szívvel ajánlható a szűrés, főleg, ha olyan nőről van szó, aki már szült és szoptatot is. Míg a 30 alattiaknak inkább az ultrahangos vizsgálat ajánlható.

A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél.