2009. szeptember. 16. 20:15 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 16. 21:01 Plázs

Mit tehetünk egy súlyos balesetnél?

Október 1-jétől módosulnak a közúti elsősegélynyújtó vizsga egyes tartalmi elemei, többek között új ismeretekkel. Ami ránk is fér. A statisztika szerint csak minden tizedik bajba jutott részesül megfelelő elsősegélyben a mentők kiérkezése előtt. Pedig a laikus segítségnyújtásnak pontosan ez lenne a lényege.

A módosítást az uniós ajánlások szerinti szakmai irányelvek változásai, a laikus elsősegélynyújtás fejlesztése, a hirtelen szívhalál megelőzéséhez szükséges ismeretek, gyakorlatok kialakítása, valamint az újraélesztés széleskörű társadalmi megjelenésének igénye tette szükségessé. A változást régóta tervezik, hogy megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak - hangsúlyozta Mártai István, az Országos Mentőszolgálat régióigazgatója, az Elsősegélynyújtó Szakmai Bizottság tagja. 

És van is mit behoznunk ezen a téren. A statisztikai adatok szerint csak minden tizedik bajba jutott részesül megfelelő elsősegélyben a mentők kiérkezése előtt. A Vöröskereszt adatai szerint az elmúlt tizenkét évben több mint egymillió ember vizsgázott elsősegélynyújtásból Magyarországon, ám a helyes beavatkozás érdekében évente fel kellene frissíteniük az ismereteiket. Már csak azért is, mert sokat változott az oktatás: a tisztán elméleti alapú képzést és vizsgáztatást mára felváltotta a gyakorlatias szemléletmód, az úgynevezett baleseti szimuláción alapuló oktatás. Ez azt jelenti, hogy képzett imitátorok játsszák el valósághű helyszíneken egy lehetséges baleset vagy rosszullét következményeit. S mindez nem is igényel nagy ráfordítást, az alapvető ismeretek és gyakorlatok elsajátításához 16 óra is elegendő. 

Motoros baleset. Segítség a mentősök előtt
© Vas Népe
Óriási felelősség hárul a segítő szándékú laikusra, beavatkozása a beteg egész további sorsára hatással lehet. Az egész mentési folyamat az ő irányításával indul el, bejelentése alapján küldik a helyszínre például a mentőegységet. A baleset súlyosságának téves megítélése időveszteséghez, vagy éppen ellenkezőleg, felesleges, máshonnan elvont mentőegység kivezényléséhez vezethet.

Az egyik leggyakoribb baleseti következmény a légzés, illetve a keringés megállása, felnőtteknél ez utóbbi különösen gyakori. Az életben tartáshoz  pedig nagy segítség lehet a szívmasszázs. Ezt kérik október 1-jétől majd minden vizsgázótól. Amennyiben nem vizsgázunk, legalább tájékozódjunk.

Első lépésként fektessük a pácienst kemény, stabil felületre, majd nyomogassuk a mellkast a szegycsont alsó felén; mivel az elsősegélynyújtó testsúlya néhány centiméterrel benyomja a sérült mellkasát, a szívben lévő vér a verőerekbe ürül, s a vérkeringés megindul. Közben ellenőrizzük az alpvető életjelenségeket. Ha nem megfelelő helyen végezzük a szívmasszázst, eredménytelen lesz. Nagy előrelépést jelentene a defibrillátorok kihelyezése a közterekre, de önmagában ez sem elegendő, mert csak olyan személy képes hatékonyan használni, aki elsajátította és alkalmazni tudja az újraélesztés technikáját. 

Súlyos balesetek gyakori velejárója a sokkos állapot, amelyet leginkább vérveszteség idéz elő, aminek következtében összeomlik a keringési rendszer. Árulkodó tünetek a sápadtság, erős verejtékezés, az izomgörcs. Itt is fontos a beteg pozicionálása: fektessük a hátára, és emeljük meg a végtagokat. 

Viszonylag gyakori baleset a csonttörés. Nyílt törésnél a fertőzésveszély is fennáll, így érdemes a fertőtlenítéssel kezdeni: általában elég, ha rátekerünk egy tiszta textilt. Tévhit, hogy például a lábtörésnél fel kell polcolni a végtagot, ezzel többet árthatunk, mint használunk. Ajánlatos viszont két oldalról kitámasztani a sérült végtagot, megakadályozva ezzel az oldalmozgást. Koponyasérülésnél szintén segít, ha enyhén megemeljük a fejet, s így támasztjuk alá. Mellkasi sérülésnél, bordatörésnél nyújtott lábbal kell leültetni a sérültet, félig ülő helyzetbe, ami segíti a könnyebb légzést s fájdalomcsillapító hatása is van. Habár a beteg állapotának sokszor jót tesz a stabil oldalfektetés, töréseknél ez tilos.

Az OMSZ célja tehát, hogy a társadalom minél szélesebb rétege elsajátítsa ezeket a tudnivalókat (például ne csak azok, akik jogosítványt szereznek). A legmotiváltabb réteget, a diákokat is szeretnék megcélozni, úgy, hogy általános ismereti anyagként bekerülne a tananyagba az elsősegélynyújtás.
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.