Nem elég eredményes a kórházi újraélesztés
A hirtelen szívhalál miatt végzett újraélesztés nem lett eredményesebb az amerikai gyógyintézetekbe az elmúlt 15 évben, sőt az utóbbi esztendőkben kevesebb beteget sikerült a drámai esemény után hazaengedni, mint az előző évtizedben.
A lehangoló adatokat a világ első számú orvostudományi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.
A hirtelen szívhalál világszerte az érdeklődés homlokterébe került. Ma mindenütt ez a halál leggyakoribb oka, de a figyelem felkeltésében még nagyobb szerepet játszott, hogy sok közismert élsportoló, híres popsztár is így végezte életét: elég, ha Michael Jackson tragédiájára gondolunk.
Elméletileg a kórházakban bekövetkező ilyen események megoldásának feltételei sokkal jobbak, mint ha valaki az utcán esik össze. A most ismertetett, gondos és tényszerű vizsgálat azonban lesújtó eredményekkel járt.
William Ehlenbach és munkacsoportja az 1992 és 2005 közötti időszakban összegyűjtötte a 65 évesnél idősebb amerikai állampolgárokra vonatkozó biztosítási adatokból azokat, amelyek az amerikai kórházakban bekövetkező hirtelen szívhalál eseteit ismertették. A vizsgált 13 évben az amerikai intézetekben 433 985 idős beteget kellett újraéleszteni.
Minden ezer kórházi fölvételből három esetben fordult elő hirtelen szívhalál. A drámai helyzet gyakrabban következett be a színes bőrű betegek között, mint a fehér bőrűek csoportjában. Az újraélesztetteknek 18,3 százalékát sikerült a kezelés után élve hazabocsátani.
A kórházak vezetőit főleg az döbbentette meg, hogy az életmentést szolgáló beavatkozás eredményei az utóbbi években inkább romlottak, mintsem javultak. Feltételezésük szerint ennek hátterében az állhat, hogy a jelenleg kórházban ápoltak idősebbek és betegebbek, mint a múlt század vége felé.
A kórházon kívüli újraélesztések eredményessége ugyanakkor jelentősen javult az utóbbi években bevezetett korszerű újraélesztési technikának köszönhetően. A kutatók szerint jó lenne, ha ezeket a tapasztalatokat a gyógyító intézetek személyzete is átvenné.