Öt tévhit a marihuánafogyasztásról
Korántsem nevezhetnénk „őseink füvének” napjaink marihuánáját, amely a tudósok szerint jóval ütősebb, mint valaha volt.
A fű THC-tartalma (a kannabisz potenciája) drámaian megemelkedett - derült ki a marihuánaminták ellenőrzése során a Mississippi Egyetemen, a droghatást vizsgáló Potency Monitoring Project révén. Az átlagos THC-töménység 1983-ban mindössze 4 százalék alatt volt, tavaly azonban már 10,1-et mértek - írja a New York-i Daily News.
„Köztudottan úgy nemesítik ezeket a növényeket, hogy a THC-tartalmuk egyre magasabb legyen” - magyarázta a hvg.hu-nak Róna Kálmán egyetemi tanár, az Igazságügyi Orvostani Intézet tudományos tanácsadója. A szakértő szerint a nemesítésnek köszönhetően nem csak a búzának növekedhet meg a hozama, vagy hozhat jobb termést egy gyümölcsfa, hanem a vadkendernek is megemelkedhet az aktív hatóanyagtartalma.
Kendermag Egyesület. Piknik © MTI |
1. Nem tudsz a rabjává válni?
Bár gyakran nevezik úgynevezett bevezető drognak (kapudrognak), a marihuána bizony függőséget okoz – állítja Sarah Kabalka addiktológiára szakosodott diplomás ápoló, aki drogfüggő fiatalokkal dolgozik. „Ha genetikailag fogékony vagy a függőségre és elkezdesz füvet szívni, nem tudni, mikor válsz valóban függővé. Amióta a fű erősebb, jobban és hosszabb ideig üt.”
A marihuána nagyon népszerű a 16-28 éves korosztályban, a tinédzserek 90 százaléka állítja, hogy kipróbálta - vagy saját maga gyújtott rá, vagy beleszívott, mikor a barátai füveztek -, mire végzett a középiskolával. A legújabb kutatások szerint a kapudrogok (gateway drugs) érzékennyé teszik, ráhangolják a receptorokat a különböző pszichoaktív drogok „fogadására”.
"Teljesen mindegy, mennyi THC-t tartalmaz a marihuána: függőséget okoz, amit nem a mennyiség vagy a minőség határoz meg, hanem maga a THC molekula” - mondta el a hvg.hu megkeresésére Gaál Erzsébet, a debreceni Kenézy Gyula Kórház pszichiátriai osztálya addiktológiai részlegének osztályvezető főorvosa. Majd hozzátette: nem mindentől válunk függővé, így például az almától sem, ám az alkoholtól vagy a THC molekulától igen.
2. A füvezést nem követi elvonási tünet?
„A füvezőknél rendszeresen kialakulnak mind a függőségi, mind az elvonási tünetek” - szögzte le David Sack, a Promises Treatment Center rehabilitációs klinika addiktológus szakértője. A tünetek az alvási zavaroktól kezdődően az agresszivitáson át egészen az étvágytalanságig és a kimerültségig terjedhetnek. Az elvonásra utaló jelek tipikusan 24 órán belül jelentkeznek, és 7-10 nap múlva csúcsosodnak - tette hozzá. „A marihuána hatóanyaga sokáig megmarad a szervezetben, 4-5 hét múlva kezd csak kiválasztódni - ez igen hosszú idő a többi kábítószerhez hasonlítva. Ez az egyik nagy problémája a marihuána használatának: az emberek nem ismerik fel a lehetséges következményeket, és nem veszik komolyan, mennyire változtatja meg személyiségüket.”
3. A fű valójában nem ártalmas?
A tanulmányok azt mutatják, hogy a rendszeres füvezők (heti több alkalom) között kétszeres a skizofrénia előfordulása, meghosszabbítja a bipoláris zavarral (mániás depresszióval) küszködők mániákus időszakait, valamint növeli a depresszió kialakulásának kockázatát.
Hallucinogén drog. Megbolygat © sxc.hu |
A fű elfüstölésével ráadásul a dohányzás számos következményével is számolni kell, mint a hörghurut, krónikus köhögés és az alacsony immunválasz - jegyzi meg az addiktológus.
4. Füvezés után lehet vezetni?
Amellett, hogy gátolja a rövid távú memóriát, a marihuána, amely hallucinogén drog, megbolygatja a kéz-szem koordinációt, így használata után semmiféle járművet nem tanácsos vezetni.
5. Az alkalmi füvezéstől még lehet szoptatni?
A marihuána hatóanyaga kiválasztódik az anyatejbe, és bizonyos tanulmányok szerint a terhes nők füvezésének neurológiai következményei lehetnek a születendő gyermekre nézve – mondta Kabalka. „A kísérletek azt mutatják, hogy a marihuána nagyobb arányban van jelen az anyatejben, mint az anya vérében, azaz a babákba ilyenkor jóval több drog jut.”