A University of British Columbia kutatói az agy mágneses rezonancia-vizsgálatát (MRI) végeztek önkénteseknél. A kutatás résztvevői a vizsgálat közben a saját belátásuk szerint pihentek, vagy gombokat nyomogattak.

Az MRI tanúsága szerint az agy mélyebb struktúráiban lévő "hibajavító" hálózat sokkal aktívabb volt álmodozás közben. Az igazi meglepetést a kutatóknak azonban a komplex problémamegoldó képességgel rendelkező agyi "végrehajtó hálózat" aktivitása jelentette.

"Az emberek úgy vélik, hogy álmodozás közben egyszerűen kikapcsol az agyunk, ám a valóságban épp fordítva történik, ha merengünk, magasabb fokozatra állítjuk" - magyarázta Kalina Christoff, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of National academy of Sciences) publikált tanulmány társszerzője. Az álmodozás közben könnyebb megoldani a problémákat, mintha direktben összpontosítunk az elvégzendő feladatra.

"Előfordulhat, hogy azok, akik megengedik maguknak az álmodozást, nem ugyanolyan összpontosított módon gondolkodnak, mint célorientált embertársaik, ám merengés közben nagyobb agyi kapacitásokat mozgósítanak" - emelte ki Kalina Christoff. 

A kutató azonban kételkedik abban, hogy megváltozik az ábrándozók társadalmi megítélése. "Mélyen meggyökeresedett bennünk, hogy az álmodozás negatív dolog. Kemények vagyunk saját magunkkal szemben, ha azon kapjuk magunkat, hogy elmerengtünk valamin. Ám egy játékosabb hozzáállás nagyobb szellemi kapacitások mozgósítását tenne lehetővé" - hangsúlyozta Kalina Christoff. 

Az emberek az ébrenlét egyharmadában ábrándoznak. "Ez életünk jelentős része, ám a tudomány eddig figyelemre sem méltatta az álmodozást" - tette hozzá a kanadai agykutató. Mint Kalina Christoff kiemelte, az adott kutatás volt az első, amelyben MRI segítségével vizsgálták az agyi aktivitást "spontán gondolkodás és szubjektív tapasztalás" közben. "Mindeddig a tudomány csupán a vizsgált személyek beszámolójára hagyatkozott, így az adatok nem mindig voltak megbízhatóak" - összegezte a kutató.