Miért leszünk tengeribetegek?
Fáradtság, szédülés, hányinger, fejfájás, hányás - a tengeri kikapcsolódás sötét oldala. Ha hajlamosak vagyunk migrénes fejfájásra, akkor nagyobb eséllyel leszünk tengeribetegek. Mire számíthatunk egy hajóúton?
Nincsenek konkrét statisztikák azzal kapcsolatban, hogy a luxus-óceánjárók utasainak hány százaléka kap tengeribetegséget, de vélhetően nem túl nagy. Ennek egyik oka az, hogy ezek a hajók óriásiak. Napjainkban az átlagos luxus-óceánjáró 300 méter hosszú és 30 méter széles, súlya több mint 65 ezer tonna és közel 3 ezer utast szállít; a tengerszint alá pedig 9 méterre merül. Az óceánban ezek az óriáshajók sokkal stabilabbak a víz himbálózásával szemben. E hajókat szerkezetükbe épített stabilizátorokkal is felszerelik, mégsem védenek meg maradéktalanul a kivételesen háborgó tengerektől, igaz, a kisebb hajókon nagyobb eséllyel lehet tengeribetegség kapni.
A tengeribetegséget az váltja ki, ha testünk mozgást érzékelő részei (például szemünk és belső fülünk) váratlan vagy egymásnak ellentmondó üzeneteket küldenek az agynak. Ez reakció valamilyen valóságos, érzékelt vagy előre látott mozgásra.
A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.