2008. október. 01. 16:00
MTI
Utolsó frissítés: 2008. október. 01. 16:00
Plázs
Hormonok okozhatják az antiszociális viselkedést
A kortizol nevű stresszhormon alacsony szintjét hozzák kapcsolatba brit kutatók kamaszfiúk antiszociális viselkedésével.
Stresszel telt helyzetekben emelkedik az emberek kortizolszintje, ami vélhetően segít uralkodni érzelmeink fölött. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak megállapítása szerint ez az emelkedés nem figyelhető meg azoknál a fiúknál, akik súlyosan antiszociális viselkedést tanúsítottak.
A kortizolszint emelkedése óvatosabbá teszi az embereket, segít uralkodni érzelmeik, indulataik és erőszakos késztetéseik fölött. A brit kutatócsoport kamaszfiúk nyálmintáiban követte aktuális kortizolszintjüket.
A kísérlet előtt napokig nyálmintát vettek a fiataloktól annak érdekében, hogy a nyugalmi állapothoz tartozó kortizolszintet megállapítsák. Ezután kísérletükben erős frusztrációt kiváltó helyzetbe hozták a kamaszokat. A kísérletet közvetlenül megelőzően, közben és azt követően is mérték a nyálminták kortizolszintjét.
Míg az átlagos viselkedésű ifjaknál a kortizol mennyiségének jelentős kiugrását tapasztalták stresszhelyzetben, addig a korábban antiszociális viselkedést mutató kamaszoknál éppen ellenkezőleg, csökkent a kortizolszint stresszhatásra.
A kutatók szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy az antiszociális viselkedés erőteljesebben biológiai alapú, mint korábban gondolták, hasonlóan, ahogy egyesek esendőbbek a depresszióval, szorongással szemben. A Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány arra utal, hogy a viselkedési problémák hátterében az agy kémiai egyensúlyának zavara áll.
"Ha megértjük, pontosan mi áll a normális stresszválasz hiánya mögött, a súlyos viselkedési problémák újfajta kezelését dolgozhatjuk ki" - mondta Graeme Fairchild kutatásvezető a BBC tudósítása szerint.
A kortizolszint emelkedése óvatosabbá teszi az embereket, segít uralkodni érzelmeik, indulataik és erőszakos késztetéseik fölött. A brit kutatócsoport kamaszfiúk nyálmintáiban követte aktuális kortizolszintjüket.
A kísérlet előtt napokig nyálmintát vettek a fiataloktól annak érdekében, hogy a nyugalmi állapothoz tartozó kortizolszintet megállapítsák. Ezután kísérletükben erős frusztrációt kiváltó helyzetbe hozták a kamaszokat. A kísérletet közvetlenül megelőzően, közben és azt követően is mérték a nyálminták kortizolszintjét.
Míg az átlagos viselkedésű ifjaknál a kortizol mennyiségének jelentős kiugrását tapasztalták stresszhelyzetben, addig a korábban antiszociális viselkedést mutató kamaszoknál éppen ellenkezőleg, csökkent a kortizolszint stresszhatásra.
A kutatók szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy az antiszociális viselkedés erőteljesebben biológiai alapú, mint korábban gondolták, hasonlóan, ahogy egyesek esendőbbek a depresszióval, szorongással szemben. A Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány arra utal, hogy a viselkedési problémák hátterében az agy kémiai egyensúlyának zavara áll.
"Ha megértjük, pontosan mi áll a normális stresszválasz hiánya mögött, a súlyos viselkedési problémák újfajta kezelését dolgozhatjuk ki" - mondta Graeme Fairchild kutatásvezető a BBC tudósítása szerint.

Plázs
MTI
2008. március. 05. 15:10
Túl sok kockázattal jár a hormonok szedése
Tech
MTI
2008. április. 15. 12:24
A férfihormon növeli a tőzsdei profitot?
Plázs
MTI
2008. szeptember. 19. 13:21