Mit tehetünk az aluszékonyság ellen?
Mindenki tudja, miről van szó: épphogy megebédeltünk, és visszatértünk az íróasztalunkhoz. Közeledik a három óra, és még mindig messze van a munkaidő vége. Egyre sűrűbben ásítunk, és mit nem adnánk egy kis délutáni szunyókálásért.
Ez egy meglehetősen normális reakció, és egyben az alvással foglalkozó Associated Professional Sleep Societies 22. éves ülésének, a Sleep 2008 rendezvénynek egyik témája. A rendezvényen a brit Loughborough Egyetem tudósai előadásukban bemutatták a napközbeni almossággal foglalkozó munkájukat, mely ellen – mint kiderült – a legjobb módszer a reggeli késői kelés, a koffein, és a délutáni 20 perces szundítás.
A tanulmányban húsz egészséges önkéntes vett rész, akik átlagosan 7,4 órát aludtak éjszaka. A kutatás során összehasonlították a résztvevőket, nappali alváshajlamot mérő teszttel (Multiple sleep latency test, MSLT). Megfigyelték, hogy nappal, különböző időközönként milyen mértékű az elalvási idejük a négy állapot valamelyikében: normális mennyiségű éjjeli alvás után, reggeli extra 90 perces ágyban tartózkodást követően, délután kettőkor 150 mg koffein bevitelével, valamint fél háromtól 20 perces szundítás biztosításával.
Összehasonlítva az átlagos éjszakai alvásidővel, az első három eset növelte meg az elalváshoz szükséges időt a teszt során, de a 20 perces délutáni pihenés volt a leghatásosabb a nap folyamán jelentkező álmosság leküzdésében. Mindazonáltal, a reggeli ágyban maradás és a koffein szintén csökkentették a délutáni elálmosodást, de egyik sem volt annyira hathatós, mint a 20 perces alvás.
Tehát, itt a bizonyíték. A délután jelentkező fáradtság ellen a legjobb egy gyors szunyókálás. Akik nem annyira szerencsések, hogy otthonról dolgozzanak, vagy nagyon megértő főnökkel rendelkezzenek, esetleg Spanyolországban éljenek, azoknak két csésze kávé is megteheti a hatását.
Mint ismeretes, a nappali aluszékonyságért mindenekelőtt a kialvatlanság a felelős. Az éjszaka folyamán ráadásul nem az alvás mértéke a meghatározó, hanem az, hogy pihenten ébredünk-e. A szükséges mennyiséget főleg genetikai tényezők határozzák meg, az átlagos alvásigény 7,5 - 8 óra. Az igényeltnél kisebb alvásidő deficitet és következményes túlzott nappali aluszékonyságot (nappali hipersomnia) eredményez. Ha az alvásigény tartósan nem elégül ki, az alvásdepriváció (alvászavar) összeadódik.