2008. június. 06. 12:02 Medipress Utolsó frissítés: 2008. június. 06. 12:08 Plázs

Foghúzás helyett fogíny-regeneráció

A fogínygyulladás egyik súlyos következménye, hogy a fogat támasztó szövet károsodása miatt a fog meglazul, majd kiesik. Agnes Berendsen, holland kutató kifejlesztett egy lehetséges megoldást erre a problémára.

Az amsterdami fogászati tudományos központ (ACTA) kutatási területe a fogíny rögzítő funkciójának regenerációs képessége. Berendsen itt végezte a kutatásait, kikísérletezett egy olyan háromdimenziós modellt, mely alapján bekövetkezhet a fogágyban elhelyezkedő szalagok regenerációja. Ennek mintájára a szervezetben lévő egyéb inak és szalagok újbóli felépülése és modellezése is lehetségessé válhat a későbbiekben.

A fogágyban szalagok vannak, amelyek a foggyökér és a környező szövetek között rugalmas kapcsolatot biztosítanak. Trauma, vagy gyulladás ezt a rögzítő szalagot károsítja. A Berendsen által kidolgozott modellben a szalagszövet sejtjeit különböző jelek aktiváló hatása éri. A fogíny sejtjeit egy kollagénhálózatba implantálták, mely a 3D-s modellben az eredeti mintájára mesterségesen kialakított fogíny és foggyökér. Berendsen reményei szerint az élő szövet sejtjeit is létrehozhatjuk ezzel a modellel.

A kollagénhálózat összetétele természetesen jelentősen befolyásolja a sejtek bizonyos tulajdonságait. A sejtek meghatározott kontrakciós erőt fejtenek ki, ezzel a körülöttük lévő szövetre nyomást gyakorolnak. A kollagén fontos jellemzője, hogy megfelelően illeszkedjen a környezetébe, így nem károsodnak a szomszédos szövetek.

A Berendsen-féle 3D-s modellben az illeszkedést a csont és a foggyökér felszínén lévő ásványi anyagok biztosítják. A foggyökérre erős nyomást gyakorolva, mely a rágás modellezésének felel meg, a 3D-s modellben sikerült elérni azt, hogy a felszíni ásványi anyagok elrendeződése megváltozott. A változás hatására aktiválódtak a sejtek, a nyomás erősségének megfelelő mértékben.

További kísérletek a sejtkultúrában kapott sejtreakciókat állatmodelleken fogják vizsgálni. Ha ott is hasonló eredményt észlelnek a kutatások során, akkor a későbbiekben az emberek gyógyításában is teret nyerhet a Berendsen-modell alkalmazása.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.