2007. november. 13. 14:45 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. november. 13. 14:34 Plázs

Negyed óra jut a reggelire

A közel kétszáz megkérdezett többsége otthon, nyugodt körülmények között fogyasztja el a reggelit. Azok is figyelmet fordítanak arra, hogy ne korgó gyomorral kezdjék a napot, akiknek kevesebb idejük van - derül ki egy friss felmérésben.

A szülők nem engedik el gyermekeiket reggeli nélkül az iskolába, a megkérdezett többsége otthon, nyugodt körülmények között fogyasztja el a reggelit – derült ki a Nestlé legfrisebb felméréséből.

A gyermekes szülőknél előtérbe kerül a tudatos táplálkozás, a megkérdezettek 80 százaléka odafigyel arra, hogy a család minden nap leüljön a reggelizőasztalhoz. Egy magyar családban naponta átlagosan 15 perc jut a reggelizésre. A megkérdezettek 52 százaléka negyed óra, a negyede fél óra, 14 százaléka pedig 5 perc alatt fogyasztja el a reggelit. A családok többsége (közel 60 százalék) otthon, nyugodt körülmények között, a válaszadók egyharmada azonban még mindig rohanva reggelizik. Azok, akik nem otthon fogyasztják el reggelijüket (30 százalék), az iskolában vagy munkahelyükön étkeznek.

A kutatás szerint az asztalra kerülő ételek minősége is javul: egyre többen választják a teljes kiőrlésű gabonával készült termékeket, a joghurtot és a különböző gyümölcsöket. A megkérdezett családok többségénél (62 százalék) még mindig a hagyományos reggeli – szendvics, péksütemény, kalács, lekvár – kerül az asztalra, de egyre többen (32 százalék) fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonával készült termékeket is, amelyeknek tápanyag- és vitanimtartalma magas, zsírtartalma viszont alacsony. Emellett a joghurt és a gyümölcs is egyre növekvő mértékben terítékre kerül, melyek fogyasztása mind hozzájárul a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz.

hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.