2007. május. 23. 12:32
MTI
Utolsó frissítés: 2007. május. 23. 12:21
Plázs
Van összefüggés a jövedelem és testmagasság között
Európa felnőtt Amerikához, sőt, el is hagyta: testmagasságban. John Komlos magyar származású gazdaságtörténész szerint azért, mert az európai egészségügyi és szociális rendszer jobb az amerikainál.
Több mint két évszázadon keresztül az amerikaiak voltak a legmagasabbak az egész világon. A második világháború vége óta azonban lassan lemaradtak a nyugat- és észak-európaiak mögött, és ma már a holland a legmagasabb nemzet.
A lemaradás hosszú folyamatát vizsgálta John Komlos magyar származású amerikai gazdaságtörténész, a müncheni egyetem kutatója és kollegája, Benjamin E. Lauderdale a New Jersey állambeli Princeton egyetemről. A Social Science Quarterly című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányukban az ötvenes évektől 2004-ig tartó időszak statisztikai adatait dolgozták fel. Kimutatták, hogy az átlagos testmagasság növekedése a huszadik század közepén megállt. 1975 után újra indult, de már csak a fehérek körében. Közben pedig Észak- és Nyugat-Európa "túlnőtte" Amerikát, és az átlag holland már 6 centivel magasabb, mint átlagos magasságú amerikai kortársa.
John Komlos szerint továbbra is érvényes a jövedelem és a testmagasság között megfigyelt régi összefüggés, "aki többet keres, többet tud adni gyerekeinek is, akik aztán ki tudják hozni magukból a maximumot." Amerika továbbá gazdagabb Európánál, elvileg tehát magasabbnak is kellene lenniük az ottaniaknak, az adatok viszont ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.
"Ezért azt feltételezzük, hogy az európai egészségügyi ellátó rendszer és a szociális védőháló jobb körülményeket biztosít, mint az amerikai egészségügyi rendszer, amely egyébként kétszer annyiba kerül" - mondta Komlos a Der Spiegel című hamburgi hetilap tudósítójának.
"Az amerikai lakosság 15 százalékának nincs betegbiztosítása, és nem is jut egészségügyi ellátáshoz. Az elesetteket nem fogja meg a szociális védőháló, Európában viszont a minimális védelem garantált mindenkinek" - mondta az 1944-ben Budapesten született gazdaságtörténész.
Az amerikai városokban ráadásul szabályos nyomornegyedek is akadnak kirívóan rossz, Európában ismeretlen életkörülményekkel, köztisztasággal vagy nagyon szegényes orvosi ellátással. "Vélhetően ezek és még néhány további tényező hatására alakult úgy, hogy a dúsgazdag Amerika a testmagasságot és a születéskor várható élettartamot tekintve más ipari államok mögött kullog, és a csecsemőhalandóság is itt a legnagyobb a fejlett államok közül" - mondta Komlos a Der Spiegel honlapján megjelent beszámoló szerint.
A lemaradás hosszú folyamatát vizsgálta John Komlos magyar származású amerikai gazdaságtörténész, a müncheni egyetem kutatója és kollegája, Benjamin E. Lauderdale a New Jersey állambeli Princeton egyetemről. A Social Science Quarterly című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányukban az ötvenes évektől 2004-ig tartó időszak statisztikai adatait dolgozták fel. Kimutatták, hogy az átlagos testmagasság növekedése a huszadik század közepén megállt. 1975 után újra indult, de már csak a fehérek körében. Közben pedig Észak- és Nyugat-Európa "túlnőtte" Amerikát, és az átlag holland már 6 centivel magasabb, mint átlagos magasságú amerikai kortársa.
John Komlos szerint továbbra is érvényes a jövedelem és a testmagasság között megfigyelt régi összefüggés, "aki többet keres, többet tud adni gyerekeinek is, akik aztán ki tudják hozni magukból a maximumot." Amerika továbbá gazdagabb Európánál, elvileg tehát magasabbnak is kellene lenniük az ottaniaknak, az adatok viszont ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.
"Ezért azt feltételezzük, hogy az európai egészségügyi ellátó rendszer és a szociális védőháló jobb körülményeket biztosít, mint az amerikai egészségügyi rendszer, amely egyébként kétszer annyiba kerül" - mondta Komlos a Der Spiegel című hamburgi hetilap tudósítójának.
"Az amerikai lakosság 15 százalékának nincs betegbiztosítása, és nem is jut egészségügyi ellátáshoz. Az elesetteket nem fogja meg a szociális védőháló, Európában viszont a minimális védelem garantált mindenkinek" - mondta az 1944-ben Budapesten született gazdaságtörténész.
Az amerikai városokban ráadásul szabályos nyomornegyedek is akadnak kirívóan rossz, Európában ismeretlen életkörülményekkel, köztisztasággal vagy nagyon szegényes orvosi ellátással. "Vélhetően ezek és még néhány további tényező hatására alakult úgy, hogy a dúsgazdag Amerika a testmagasságot és a születéskor várható élettartamot tekintve más ipari államok mögött kullog, és a csecsemőhalandóság is itt a legnagyobb a fejlett államok közül" - mondta Komlos a Der Spiegel honlapján megjelent beszámoló szerint.