2007. január. 09. 06:30 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. január. 09. 13:16 Plázs

Az izmok eltűnnek, a háj megmarad

A túlsúlyról szóló információk rendkívül ellentmondásosak. A stern.de német hetilap egy táplálkozási szakértőt kérdezett az elhízás okairól, a kezeléséről és arról, hogy az egyes kutatók miért nem alkotnak egységes véleményt.

"A mi generációnk fiatalabban fog meghalni, mint a szüleinké és ennek elsődleges oka a túlsúlyos emberek egyre növekvő száma" - fogalmazott a stern.de által megkérdezett táplálkozási szakértő, hozzátéve, hogy ma már három felnőttből kettő túlsúlyos, ez húsz százalékkal több, mint tíz éve. A németek 23 százaléka szenved a kóros elhízás, az adipositas betegségében.

Súlyos gondok

A túlsúly és az elhízás korunk legjelentősebb egészségügyi problémája; járványszerű terjedésével várhatóan a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik, megelőzve a fertőző betegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A probléma jelenleg világszerte közel 300 millió felnőttet érint, de minden korosztályt és társadalmi réteget érint a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.

Egy nemrég készült felmérés szerint a magyarországi helyzet sem túl rózsás. "A magyar diákok többsége túlzott mértékben fogyaszt húskészítményeket, cukrozott üdítőket és zsíros ételeket, így az elhízás fenyegeti a fiatalságot" – derül ki az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kutatásából, amely budapesti középiskolások táplálkozási és életmódbeli szokásait vizsgálta. Tovább!

Akkortól számít betegségnek a túlsúly, amikor az úgynevezett testtömeg index eléri a harmincas értéket. Ez az eset áll fenn, ha például egy 170 centiméter magas nő több, mint 85 kilogrammot nyom, vagy ha egy 180 centiméter magas férfi súlya eléri a száz kilót. Ezeknek az embereknek a várható élettartama 15 évvel rövidebb, mint a normál súlyú társaiké.

A háj nem jár egyedül

A túlsúly kellemetlen velejárói a különféle betegségek, illetve azok szövődményei. A kövérebb embereknél gyakran alakul ki cukorbetegség: a kettes típusú diabéteszhez tartozók közel 90 százaléka túlsúlyos, illetve a helytelen táplálkozás miatt a gyerekeknél kialakult 2-es típusú diabétesz ugyanolyan gyakori, mint a veleszületett társaiknál, akik az úgynevezett 1-es típusú diabéteszben szenvednek. Ezen túl a későbbi komplikációk, mint a láb amputációja vagy a vakság is egyre gyakoribb. A kórosan elhízott nőknél ráadásul négyszer valószínűbb a méhnyakrák kialakulása. Mindezek tetjébe, a túlsúlyosak körében nagyobb eséllyel alakul ki végbél vagy prosztata rák, valamint szív és érrendszeri megbetegedések.

Joggal fogalmazódik meg a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a lakosság egyre nagyobb aránya túlsúlyos. A táplálkozási szakértő szerint leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a környezetünk nem passzol többé a génjeinkhez. A testünk arra van programozva, hogy táplálékhoz jutva gyorsan képezzen zsírtartalékokat, hogy később, ínségesebb időkben ebből tudjon „élni”. Másrészt a csökkentett zsírtartalmú termékek elterjedését okolhatjuk. Ha a szervezetbe bevitt kalóriák kevesebb, mint 25 százaléka származik zsírokból, akkor valóban fogyhatunk. Viszont a zsírszegény termékek gyakran tartalmaznak stabilizátorotokat, ezek legtöbbször rövid láncolatú cukrot jelentenek, amelyek igencsak hizlalnak.

Kóros elhízás (Oldaltörés)

A kóros elhízás kutatásánál jelenleg ott tartunk, ahol a magas vérnyomás kutatásánál 20 évvel ezelőtt: nagyon kevés olyan gyógyszer van, amit a terápia során alkalmazhatunk. Két fajta gyógyszeres kezelést már alkalmaznak, a harmadik jövőre kerül a piacra.Sok országban a kóros elhízást nem ismerik el betegségként. Ez azt jelenti, hogy a betegbiztosítási pénztárak nem vállalják a terápia költségeit.

Veszélyeztetett generáció
© dripnet.hu
Elhízáskor a legtöbb ember az energiabevitelre gondol, megpróbálnak kevesebbet enni. Ez azonban kész katasztrófa, ugyanis ilyenkor, hogy energiához jussunk, szervezetünk az izomtömeget építi le. Hiába éheztetjük az izmokat teljesen ki, a zsír mégis megmarad. A sportolás sem segít a súlyfelesleg leépítésében, csupán gyorsítja a test anyagcseréjét. Az izom ugyanis több kalóriát éget el, mint zsírszövetet. Újabb kutatások kimutatták, hogy izomerősítéssel hatékonyabb eredményt érhetünk el, ha fogyni akarunk, mint az úszással vagy a futással.

Kockázatos zsírleszívás

A zsírleszívás elsősorban kozmetikailag hasznos, két kilónál többet ugyanis nem lehet ezzel a módszerrel leadni. Ráadásul, ha ehhez nem állítjuk át az életvitelünket, ez még veszélyes is lehet: a leszívás során ugyanis a zsírszövetek alatti sejteket is eltávolítják, így ezen a helyen nem tud újra zsír képződni. Ehelyett gyakran a hason rakódik le a keletkező zsír, amely különösen veszélyes lehet, fokozva például a szívinfarktus kockázatát.

A különös az, hogy a szakértők véleménye a témában gyakran egymásnak ellentmondó. Ha utánakeresünk a témának a világhálón, sokféle egymásnak ellentmondó véleményt találunk, gyakran hajmeresztően téves információkkal. Ennek a hátterében az áll, hogy a túlsúly számos tényező függvénye és minden ember egyéni megoldást igényel a kontrollált súlyvesztéshez. A fogyás mellett elkötelezettek gyakran teszik fel beszámolóikat a tapasztalatokról az internetre, ezek pedig sokszor alig hihetőek.