Életet menthet a korai felismerés
Miközben a korai felismeréssel akár 15 évvel is meghosszabbítható a prosztatarákban szenvedő beteg élete, addig a magyar férfiak többsége ma is tart a fájdalommentes rutinvizsgálattól – derült ki a Prosztata Világnap alkalmából a Semmelweis Egyetemen tartott konferencián.
A magyar férfiak harmadik-negyedik leggyakoribb rákos megbetegedése a prosztatarák - indít sommás felütéssel a második alakalommal megrendezett Prosztata Napon tartott beszédében a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója Romics Imre.
De mi is az a prosztata?
A megnagyobbodott prosztata |
A felvilágosítást és a szűrést azért tarja különösen fontosnak a prosztata megbetegedések esetén Romics doktor, mert a szűréssel öt és fél évvel a rákos megbetegedés előtt fel lehet fedezni a később kialakuló daganat előjeleit, és így nagy hatékonysággal lehet ellene fellépni. Arra figyelmeztet ugyanis az urológus, hogy már a harmincas negyvenes férfiak korosztályának 27-34 százalékának van valamilyen mértékű prosztata megnagyobbodása vagy panasza. Az úgynevezett prosztata specifikus antigén (PSA) érték, mely egy a vérben fellelhető protein, azaz egy a prosztata által termelt szénhidrát-fehérje összetételű komplex molekula segítségével mérik a dülmirigyrák esélyét. Normálértéke 4 nanogramm/milliliter.
A szűrésre jelentkező pácienstől tehát vért vesznek, melyből egy készülék segítségével megállapítják a PSA-szintjét. Ez ugyan útmutatást jelenthet esetleges prosztatadaganatra, de az így kapott érték nem szolgál abszolút bizonyítékkal. Az orvosok által leginkább elfogadott értékskála szerint a 4 ng/ml alatt 4-9 százalék a rák esélye, 4 -10 ng/ml közt 25 százalék, 10 ng/ml felett pedig 33-42 százalék. Más daganatos megbetegedésékhez képest azért is kell, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a szűrés – teszik hozzá az egybegyűlt urológusok -, mert a prosztata daganat lassabban fejlődik azoknál.
Műtét, gyógyszeres kezelés, kemotrápia
A műtét azonban csak egy a járható utak közt, ráadásul a műtéti kezelést csak 70 év alatti betegek esetén alkalmazzák. Ha az operáció már nem járható út, sugárterápiát, gyógyszeres kezelést alkalmaznak, s igyekeznek a tüneteket minimálisra csökkentve a beteg életminőségének fenntartását elérni. Sorrendben, ha a gyógyszeres hormonkezelésre a beteg szervezete nem reagál, akkor jön a kemoterápia. Romics doktor megjegyzi, hogy a prosztatából kiinduló rák mielőbbi kezelése az áttétek kialakulásának fokozott veszélye miatt is különösen fontos, ugyanis a metasztázisos rák a dülmirigyből gyorsabban kerülhet a gerincbe, mely a betegnek kegyetlen fájdalmat illetve bénulást okozhat. Sugárkezelést azonban legjobb esetben is csak a helyi áttétet kialakított daganat esetén vetik be.
A prosztata-formájú sátorban megtartott felvilágosító sajtóesemény mellett a Semmelweis Egyetem vállalta a Magyar Tudományos Akadémia minden férfitagjának prosztataszűrését is, melynek kapcsán Romics doktor bíztató eredményekről számolt be: „szellemi nagyjaink egészséges dülmiriggyel bírnak”. Az érdeklődő férfiak számára mindenképp hasznos olvasmány a Prosztata Nap kapcsán megjelent 66 Kérdés a prosztata betegségeiről című könyv, mely a témában felmerülő kérdésekre egyszerű laikusok számára is érthető válaszokkal szolgál.