Újra a dobogó legfelső fokán a Kemény-csapat

A 2004-es olimpiát megelőző időszakban a nemzetközi sajtó zömmel arról adott hírt, mekkora késések vannak az olimpiai helyszíneket érintő építkezéseken. Valójában azonban a városban már akkor rengeteg megfelelő létesítmény állt, amikor elnyerte a rendezés jogát Buenos Airesszel, Fokvárossal, Stockholmmal és Rómával szemben. Athén úgy érezte, joga van ehhez az olimpiához, miután ,,elvették tőle“ az 1996-os jubileumi játékokat. Ezért aztán a görög kormány az anyagi erőforrásait nem kímélve szervezte meg az ,,olimpia hazatérését“.

Ezt az olimpiát is rengeteg doppingeset jellemezte, nagy számban akadtak tiltott szerek használatán ért, és ezért eltiltott sportolók, nem is beszélve a dopping miatt újraosztott érmekről. A legnagyobb visszhangot kiváltó ügy két görög vágtázó, Konsztantinosz Kenterisz és Ekaterini Thanu, azaz Sydney arany- és ezüstérmesének nevéhez fűződött. A verseny rajtja előtt nem jelentek meg a kötelező ellenőrzésen, eljátszva még egy közlekedési balesetet is, így mindketten kihagyták az olimpiát. A 200-as döntő előtt a közönség ezért kifütyülte a résztvevőket, miközben Kenteriszt éltette, ám a görög utóbb bevallotta, hogy hibázott. Mindketten kétéves eltiltást kaptak.

Ugyanakor hangos vitát váltott ki néhány pontozó tevékenysége is az olyan sportágakban, mint az ökölvívás vagy a torna, ahol emberek szubjektív megítélése dönt a helyezésekről. Szó esett összeesküvésekről, egymás versenyzőinek kölcsönös segítéséről, elnézett helyzetekről és valódi hibákról.

Kétségtelen, hogy az athéni olimpia remek magyar szereplését is beárnyékolta a dopping. Súlyemelésben három, atlétikában két versenyzőnk keveredett doppingügybe, ráadásul utóbbiban a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert (ők a vizeletükkel manipuláltak) révén egy-egy arany-, míg súlyemelésben Gyurkovics Ferenc révén egy ezüstéremtől fosztották meg csapatunkat. Annusékat némi túlzással fél Európán át üldözte a doppingtestület, és a hazai közvélemény szerint a magyar sportvezetés ezekben a napokban nem állt a helyzet magaslatán, nem kezelte megfelelően ezeket az ügyeket.

Sokan kiábrándult csalódottsággal tekintenek vissza az athéni játékokra, ám a magyar sport tisztességét így is

Athén, a mérlegvonás pillanata

A visszaemlékezéseken, versenyleírásokon, a szemtanúk megszólaltatásán túl a számok is rendkívül fontosak, és az általános vélekedéssel szemben korántsem ridegen mutatják be egy jelenség fejlődését. Ezért érdemes összehasonlítani az első és az eddigi utolsó olimpia néhány sarokszámát. Az 1896-os és a 2004-es athéni játékok között a résztvevő sportolók száma 241-ről 10 625-re emelkedett, a résztvevő női sportolók száma 0-ról 4329-re nőtt, a résztvevő országok köre 14-ről 201-re bővült nőtt.

sikerült megmenteni Athénban. A kínos ügyeken túl csodálatos győzelmeket láthatott és élhetett át a sportszerető magyar közönség. A kardvívó Nemcsik Zsolt ezüst- és az úszó Cseh László bronzérme után az aranysorozatot az immár kétgyermekes párbajtőröző Nagy Tímea nyitotta, aki a magyar sport 150. olimpiai aranyérmét vehette át. Az úszóknál a mindössze 15 esztendős Gyurta Dániel szerzett szenzációs meglepetést, aki több nagyágyút megelőzött, és a japán Kitadzsimával vívott óriási verseny végén a második helyen zárt. Sportlövészetben felharsant a „Dia, Dia, Hungária!“, amikor a koronglövő világbajnok Igaly Diána élete legnagyszerűbb szereplését nyújtotta az aranyért. Női párbajtőrcsapatunk a második helyen zárt, akárcsak a diszkoszvető Kővágó Zoltán, aki Fazekas kizárása után egy helyet lépett előre.

A birkózóknál ezúttal a kötöttfogású Majoros István (55 kg) győzött, míg a magyar öttusasport első női aranyérmét Vörös Zsuzsanna vehette át. Kajakosaink és kenusaink három arany-, egy ezüst- (női négyes), és két bronzérmet (Kozmann György–Kolonics György kenupáros és Vajda Attila kenu egyes 1000 m) nyertek. Janics Natasa egyesben és Kovács Katalinnal párosban is győzött. A válogatók során a két lány hatalmas riválisa volt egymásnak, ám a páros érdekében felülemelkedtek a nézeteltéréseiken. Duplázott férfi kajak négyesünk (Kammerer, Storcz, Vereckei, Horváth) is – ráadásul ugyanabban az összeállításban még senki sem tudott egymást követő két olimpiát megnyerni. Az athéni játékokra a koronát férfi vízilabdázóink tették fel: megvédték címüket a ,,Kemény-legények“.

Athén, 2004

XXVIII. kiírás: 2004. augusztus 13–29. Résztvevő országok száma: 201 Benevezett sportolók: 10 625 (6296 férfi, 4329 nő) Sportágak száma: 30 (300 versenyszám) Asztalitenisz, atlétika, baseball, birkózás, cselgáncs, evezés, gyeplabda, íjászat, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, mountain bike, ökölvívás, öttusa, röplabda, softball, sportlövészet, strandröplabda, súlyemelés, tenisz, tollaslabda, torna, triatlon, vitorlázás, vívás, vízilabda, vízi sportok Önkéntesek: 45 000 Akkreditált média: 21 500

Az atlétikai versenyek során nagyszerű és váratlan győzelmet aratott 100 méteren Justin Gatlin, aki legyőzte az esélyeseket, Greene-t, Powellt és Crawfordot. Amerikai győzelem született a 4x400-as férfiváltóban is, abban a számban, amelyben az USA mindössze három olimpiai aranyat engedett át más országnak. A marokkói Hicham el-Guerrouj megnyerte az 1500 és az 5000 métert is, amire Paavo Nurmi 1924-es párizsi duplázása óta senki sem volt képes. A nők versenyében 800-on és 1500-on duplázott a brit Kelly Holmes is.

Ami az utcai versenyeket illeti, az 50 kilométeres gyaloglásban a lengyel Korzeniowski sorozatban harmadik olimpiai aranyát vihette haza, míg a maratoniban az olasz Baldini diadalmaskodott egy furcsa viadalban. A hajrában ugyanis, néhány kilométerre a céltól, egy őrült néző megtámadta a brazil Limát, aki ekkor éppen az élen futott. A dél-amerikai így visszaesett, csak harmadik lett, és bár országa olimpiai bizottsága megóvta a versenyt, végül meg kellett elégednie a bronzéremmel, valamint a Pierre de Coubertin báró-díjjal.

Úszásban az amerikai Michael Phelps megjavította a 400 vegyes világcsúcsát 4:08,26-tal, és összesen hat aranyat nyert. Ugyanakkor nem tudta beállítani vagy megdönteni Mark Spitz 1972-es müncheni rekordját, mert a másik két számában ,,csak“ bronzérmet szerzett. Először szerepelt a programban a női birkózás, amelyben a japánok arattak. Kína pedig remekül felkészült a pekingi olimpiára, hiszen sportolói sohasem nyertek még ennyi érmet: 63 medál jutott nekik, ebből 32 arany.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	36	39	27
KÍNA (CHN)	32	17	14
OROSZORSZÁG (RUS)	27	27	38
AUSZTRÁLIA (AUS)	17	16	16
JAPÁN (JPN)	16	9	12
NÉMETORSZÁG (GER)	13	16	20
FRANCIAORSZÁG (FRA)	11	9	13
OLASZORSZÁG (ITA)	10	11	11
DÉL-KOREA (KOR)	9	12	9
NAGY-BRITANNIA (GBR)	9	9	12
KUBA (CUB)	9	7	11
UKRAJNA (UKR)	9	5	9
MAGYARORSZÁG (HUN)	8	6	3
...	...	...	...