A Pekingben dobogóra álló brit atléták az érem mellé választhatnak maguknak egy vadonatúj Alfa Romeót, köszönhetően az ország atlétikai szövetsége és az olasz autógyár közti szponzori szerződésnek. Emellett az aranyéremért 5 ezer, az ezüstért 4 ezer, a bronzért pedig 3 ezer fontot kapnak a Norwich Union pénzintézettől, egy másik támogató jóvoltából pedig több láda pezsgő is jár nekik. A brit cselgáncsozóknak 20 ezer fontot ígértek az aranyért, míg a vitorlázók 10 ezret kaphatnak.

Ezt a pénzt a szponzorok adják össze, a brit kormány ugyanis dicsőség dolgának tekinti az olimpiai részvételt, sőt még a diadalt is, így egy vasat sem fizet pénzdíjként. A brit olimpikonok a Nagy-Britanniában jórészt kultúrára és sportra fordított lottóból számíthatnak felkészülési támogatásra, prémiumuk pedig eltörpül a legnépszerűbb sportágakban szokásosak mellett. Az angol nemzeti tizenegy 300 ezer fontot kapott volna két éve a németországi labdarúgó-világbajnokság megnyeréséért, az angol krikettválogatott tagjai pedig győzelem esetén fejenként 500 ezer fontot kasszírozhatnak egy novemberi antiguai szuperrangadón a sportág Twenty20 elnevezésű, öt éve űzött változatában.

Rebecca Adlington és Joanne Jackson. Egy vasat sem kapnak a brit kormánytól. © AP

A brit hozzáállás jelenti a kivételt, szinte minden részt vevő ország pénzjutalmat ígér az olimpián számára dicsőséget hozó sportolóknak. A jutalmazás informálisan évtizedek óta létezik - annak idején a szocialista országokban, így Magyarországon is különböző kedvezmények jártak a sikeres szereplésért -, hivatalossá akkor vált, amikor 1984-ben az amúgy is elsőként üzleti vállalkozás módjára szervezett Los Angeles-i olimpián az amerikaiak közölték, mire számíthatnak az érmeseik. A legtöbb pénzt általában a presztízsre vadászó országok, illetve azok ajánlják, amelyek régóta áhítoznak aranyéremre.

Az utóbbi kategóriában a legjobban a Fülöp-szigeteki aranyérmes zsebét tömnék meg. Az ázsiai ország 1924 óta vesz részt a nyári játékokon, ám eddig csupán két ezüstöt és hét bronzot szerzett; legutóbb, 1996-ban Atlantában Mansueto Velasco ökölvívó állhatott fel a dobogóra, annak a második fokára. Aki eggyel feljebb tudna lépni, az csaknem 350 ezer dollárnak megfelelő pezóra számíthat a kormánytól és a szponzoroktól. Majdnem ugyanilyen bőkezű az Egyesült Arab Emírségek, amely 272 ezer dollárnyi dirhamot fizetne a minden korábbinál népesebb, nyolctagú küldöttsége azon tagjának, aki Pekingben aranyat szerez. Ami már nem az első lenne, hiszen négy éve Athénban Sejk Ahmed bin Muhammed bin Hasher Al-Maktúm az egyik koronglövészszámban, dupla trapban a dobogó tetejére állhatott, és most címvédésre készült.

A magyar jutalmazás az egyéni aranyért kifizetett 20 millió forinttal (135 ezer dollárral) - ami a négy évvel ezelőtti összeg duplája - a magasabbak közé tartozik. Csehország és Szlovákia egyaránt egy-egy millió koronával (10, illetve 7,7 millió forinttal) díjazza az elsőséget, míg Szlovénia 40 ezer eurót ígér. A szlovén érmesek emellett négy évig olimpiai járadékra számíthatnak: az aranyért havi 1050, az ezüstért 780, a bronzért 520 euró jár. A bolgár olimpiai csapat - amelyből hiányoznak a júniusban doppingoláson kapott súlyemelők - tagjai az aranyért 140 ezer levát (16,5 millió forintot) kaphatnak.

Cseh László és Michael Phelps. A magyar jutalmazás még a jobbak között. © MTI - Koszticsák Szilárd

Presztízskérdést csinál a sikerből Dél-Korea, amely Pekingben szeretne az érmek számát tekintve az első tíz közé kerülni, és legalább tíz aranyat begyűjteni. Ezért - és nem titkoltan a kínai riválisokra tekintettel - a négy évvel ezelőtti több mint duplájára, 50 ezer dollárra emelték az arany ellenértékét. A legtöbb esély erre a dél-koreaiak által kitalált tékvandóban van, ami az ő lobbizásukra került 2000-ben Sydneyben az olimpia programjába. Nem ismert összeggel - egyes értesülések szerint akár félmillió dollárral - is ösztönözné az első arany megszerzését az eddig mindössze egy ezüstéremig jutott Szingapúr, amely 2010-ben az első ifjúsági olimpia házigazdája lesz.

Nem fizetnek kiemelkedően a rendre sok érmet gyűjtő nemzetek. Németországban például a Sportsegély Alapítvány Sydney óta azonos összeget, 15 ezer eurót folyósít az aranyért, 10 ezret az ezüstért és 7,5 ezret a bronzért. Az ausztrál aranyérmes 20 ezer ausztrál dollárra (19 ezer USA-dollárra) számíthat, és japán társa is kevesebb mint 30 ezer USA-dollárra. Nem túl bőkezű az USA sem, amely az 1996-os atlantai nyári játékok óta átvette az éremtáblázat első helyét, miután szétesett a Szovjetunió, majd az utódállamok egyesített csapata is. Az amerikaiaknak az aranyért Pekingben ugyanannyi jár, mint Athénban: 25 ezer dollár. Ez az észak-amerikai profi liga, az NBA játékosaiból összeállított válogatott multimilliomos tagjai számára aprópénz, ám őket más vezérli: az 1992-es, Michael Jordan-féle dreamteam babérjaira törnek. A nagy sztárok viszont egy kiugró szereplést dollármilliókat érő szponzori, illetve reklámszerződésekre válthatnak. Közülük is kiemelkedik Michael Phelps úszó, akinek egymillió dollárt ígért szponzora, a Speedo sportruházati gyár, ha Pekingben nyolc aranyérmet szerez, és ezzel eggyel felülmúlja a szintén amerikai Mark Spitz 1972-es rekordját. Az amerikai olimpiai küldöttség szürke tagjai viszont legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy a Home Depot barkácsáruházlánc, támogatói hozzájárulásként, évek óta sportállást kínál számukra, amelyben teljes fizetést kapnak fél munkaidőért.

Yang Wei. Kína várhatóan bőkezű lesz a jutalmakkal is. © AP

Kevésbé átlátható az oroszok jutalmazása. Az aranyéremért hivatalosan 100 ezer dollár jár - az oroszok éremgyűjtési esélyeit némiképp mérsékli, hogy az olimpia előtti napokban öt női és három férfi atlétát doppingvétség miatt kizártak -, ami a négy évvel ezelőtti összeg duplája. Ehhez jön viszont az a pénz, amit a szponzorok fizetnek - köztük a Gazprom óriásvállalat. De premizálnak az oligarchák és a sportolójukra büszke városok, régiók is. Utóbbiak elsősorban természetben, főleg autóval, házzal.

Kína a felkészüléstől sem sajnálta a pénzt, és várhatóan bőkezű lesz a jutalmakkal is. Pontos összeget nem hoztak nyilvánosságra, de várhatóan többet fizetnek az athéni mintegy 25 ezer dollárnál, ami 25 százalékkal múlta felül a sydneyi elsőségért adott prémiumot. A siker díjazásába beszáll a hongkongi milliárdos alapítójáról elnevezett Fok Ying-Tung Alapítvány, amely 1992 óta 80 ezer dollárt és egy kilogramm aranyat ad minden olimpiai aranyéremért a kínai sportolóknak (az ezüstért a fele, a bronzért a negyede jár). Kínában is jutalmaznak a tartományi és városi önkormányzatok, amelyek a pénz mellett lakást, autót vagy elektronikai luxuscikkeket adományoznak. A legnagyobb kínai sztárok - mint Liu Hsziang gátfutó - előtt pedig megnyílt az amerikai stílusú, jól jövedelmező reklámszereplés lehetősége is.

NAGY GÁBOR