Bizonytalanságok a 2012-es olimpia budapesti megrendezése körül
Mai árakon összesen 4600 milliárd forintba kerülne a 2012-es budapesti olimpia megrendezése, ebből az államra eső 3000 milliárdot adónöveléssel vagy a beruházások Budapestre koncentrálásával, esetleg az államháztartási hiány növekedésével lehetne elérni - állapította meg a szerdai kormányülésen Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A miniszter felfedte a Budapest Sportaréna előző kormány által kötött szerződésének egy titkos záradékát is.
Rendkívül nagyok a kockázati tényezők, ha Budapest 2012-ben nyári olimpiát és paralimpiát kíván rendezni - vonta le a mai kormányülésen a következtetést Jánosi György annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az alapján, amelyet novemberben fogadott el a minisztérium. A tanulmány megállapítja, hogy Budapesten jelenleg egyetlen egy sportlétesítmény sem alkalmas olimpiai verseny megtartására. Egy stadion, négy labdarúgó-pálya, 11 fedett csarnok és 16 egyéb kiegészítő aréna építésére, vagy korszerűsítésére van szükség, ezen kívül 300 km autópályát, 400 km gyorsforgalmi utat, 25 km metrót és 1350 km vasútvonalat kellene építeni, illetve felújítani, hogy Budapest olimpiát rendezhessen.
A szükséges források előteremtéséről Jánosi elmondta: vagy növelni kell az adókat, de ez ellentétes a kormány szándékával, vagy a soron következő beruházások 60 százalékát Budapestre kéne koncentrálni, ezzel szemben a kormány a vidék felzárkóztatását ígérte. Megoldás lehet, hogy más területekről, például az egészségügyre, vagy a kultúrára szánt pénzekből csoportosítson át forrásokat a kormány. Esetleg növelni lehet az államháztartás hiányát, de az Európai Unióban ez nem lehet nagyobb 3 százaléknál - hangsúlyozta Jánosi György. A kormány felhívja a budapesti közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság figyelmét a kockázatokra, és majd ha a két testület ezek tudatában kialakítja a maga álláspontját, vissza lehet térni arra, hogy a magyar főváros pályázzon-e.
Jánosi György ismertette: az előző kormány úgy kötött szerződést a Budapest Sportaréna üzemeltetőjével, hogy egy titkos záradék alapján 2013. január elsejéig a fővárosban nem épülhet 7000-nél több néző befogadására alkalmas csarnok. Ez alól kivétel egy esetleges olimpiarendezés, de a megállapodás alapján csak az olimpia céljait szolgálhatnák a létesítmények, vagyis hosszú éveken át üresen állnának. A miniszter - állítása szerint -csak akkor értesült a záradékról, amikor a GYISM módosította a szerződést a beruházóval. Az olimpia megrendezésének tervéről július 15-ig kell hivatalosan értesíteni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A 2012-es helyszínről a 2005-ös szingapúri NOB-ülésen döntenek.
Deutsch Tamás szerint a magyar emberek döntő többsége támogatja, hogy Budapest 2012-ben olimpiát rendezzen. A fideszes politikus a kormányülésen után elhangzottakra reagálva elmondta: tavaly több mint 700 ezren – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - támogatták aláírásukkal az olimpiarendezés gondolatát. Deutsch Tamás szerint a kabinet fokozatosan, de nagyon tudatosan "el akarja altatni" az olimpiarendezés tervét. Deutsch Tamás szorgalmazza, hogy a kabinet hozza nyilvánosságra az olimpiarendezéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt. A politikus leszögezte: a tanulmányban szereplő 4600 milliárd forint azokat az infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazza, amelyek egyébként is elkészülnének 2012-ig. Lényegesnek nevezte, hogy a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések és az esemény megrendezésének összköltsége valamivel több mint 500 milliárd forint. Deutsch Tamás - ugyancsak a szóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva - leszögezte: a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére vonatkozó szerződésnek semmilyen titkos záradéka nincs. (MTI)
A szükséges források előteremtéséről Jánosi elmondta: vagy növelni kell az adókat, de ez ellentétes a kormány szándékával, vagy a soron következő beruházások 60 százalékát Budapestre kéne koncentrálni, ezzel szemben a kormány a vidék felzárkóztatását ígérte. Megoldás lehet, hogy más területekről, például az egészségügyre, vagy a kultúrára szánt pénzekből csoportosítson át forrásokat a kormány. Esetleg növelni lehet az államháztartás hiányát, de az Európai Unióban ez nem lehet nagyobb 3 százaléknál - hangsúlyozta Jánosi György. A kormány felhívja a budapesti közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság figyelmét a kockázatokra, és majd ha a két testület ezek tudatában kialakítja a maga álláspontját, vissza lehet térni arra, hogy a magyar főváros pályázzon-e.
Jánosi György ismertette: az előző kormány úgy kötött szerződést a Budapest Sportaréna üzemeltetőjével, hogy egy titkos záradék alapján 2013. január elsejéig a fővárosban nem épülhet 7000-nél több néző befogadására alkalmas csarnok. Ez alól kivétel egy esetleges olimpiarendezés, de a megállapodás alapján csak az olimpia céljait szolgálhatnák a létesítmények, vagyis hosszú éveken át üresen állnának. A miniszter - állítása szerint -csak akkor értesült a záradékról, amikor a GYISM módosította a szerződést a beruházóval. Az olimpia megrendezésének tervéről július 15-ig kell hivatalosan értesíteni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A 2012-es helyszínről a 2005-ös szingapúri NOB-ülésen döntenek.
Deutsch Tamás szerint a magyar emberek döntő többsége támogatja, hogy Budapest 2012-ben olimpiát rendezzen. A fideszes politikus a kormányülésen után elhangzottakra reagálva elmondta: tavaly több mint 700 ezren – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - támogatták aláírásukkal az olimpiarendezés gondolatát. Deutsch Tamás szerint a kabinet fokozatosan, de nagyon tudatosan "el akarja altatni" az olimpiarendezés tervét. Deutsch Tamás szorgalmazza, hogy a kabinet hozza nyilvánosságra az olimpiarendezéssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt. A politikus leszögezte: a tanulmányban szereplő 4600 milliárd forint azokat az infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazza, amelyek egyébként is elkészülnének 2012-ig. Lényegesnek nevezte, hogy a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések és az esemény megrendezésének összköltsége valamivel több mint 500 milliárd forint. Deutsch Tamás - ugyancsak a szóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva - leszögezte: a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére vonatkozó szerződésnek semmilyen titkos záradéka nincs. (MTI)
