2003. február. 21. 10:41 hvg.hu Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 non-base

Az iraki válság a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hat

Az iraki válság közvetlenül nem hat a magyar gazdaságra, mivel a hazai export alig egy százaléka irányul a közel-keleti térségbe, viszont a Nyugat-Európán át gyűrűző hatások kedvezőtlen következményeivel számolni kell - állítja a Külügyminisztérium.

Az iraki válság jelentős visszaesést okozhat a nyugat-európai gazdaságban, ami "kemény következménnyel" jár Magyarország számára - ismertette Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára a tárca becsléseit. Major szerint háborús helyzetben akár 50 dollárra is emelkedhet az olaj ára, de ez feltehetően csak rövid ideig tartana. Emlékeztetett arra, hogy az 1991-es Öböl-háború idején négy hónap alatt 2,5-szörösére nőtt az olaj ára.
A Bank of Austria február 5-én publikált elemzésére hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta: a közép-kelet-európai régióban a bruttó hazai termék (GDP) átlagosan 3,1 százalékkal nő 2003-ban. Az elemzők szerint azonban nem kizárt, hogy egy elhúzódó iraki válság a régióban 0,2 százalékos GDP-visszaesést idézhet elő. Ennek oka a nemzetközi kereskedelem csökkenése, az exportpiacok beszűkülése, valamint a konjunktúra visszaesése.
Major István kitért arra is, hogy hétfőn Genfben írja alá Ukrajna WTO-csatlakozásának magyar jegyzőkönyvét, s hangsúlyozta: Ukrajna a kőolaj- és a földgáz-ellátás biztosítására kötelezettséget vállalt. (MTI)
hvg360 Lőrincz Tamás 2025. január. 06. 06:30

A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb

A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?