A szombat reggel közzétett hivatalos adatok szerint 152 ember sebesült meg a merényletben, amelyet egy tonna robbanóanyaggal hajtott végre két öngyilkos merénylő. A súlyosan megrongálódott grozniji kormányépületnél szombaton reggel is folytatódott a keresés esetleges túlélők és áldozatok után. Pénteken este öt túlélőt sikerült kimenteni a romok közül. Az áldozatok többsége csecsen, köztük legalább heten a rendőrhatóság tagjai voltak - közölte a csecsen belügyminisztérium szóvivője.
A CNN szerint Moszkva észak-kaukázusi kémelhárító és antiterrorista részlegének vezetője azt állítja, a merényletre "egy jól ismert csecsen lázadó és egy arab országból való férfi" adott parancsot, s az akciót meg nem nevezett arab országok finanszírozták. Egy londoni lázadó csoport weboldalán olvasható közlemény szerint csecsenek soha nem alkalmazzák az öngyilkos merényletek módszerét. A CNN tudósítója szerint ugyanakkor számos lázadó csoport működik Csecsenföldön, s ezek közül némelyik kapcsolatban áll az al-Kaidával, mások leváltak egykori csoportjukról, így sokszor nem világos, valamely akcióért ki viseli a felelősséget.
A Moszkva-barát csecsen adminisztráció feje, Ahmed Kadirov a szakadár csecsen elnököt, Aszlan Maszhadovot vádolta a merénylet megrendelésével. Ezt Maszhadov képviselője, Ahmed Zakajev - aki Londonban óvadék ellenében szabadlábon védekezik az orosz kiadatási kérelem ellen - határozottan cáfolta, és elítélte a merényletet. Nem mentegetni akarta a merénylőket azzal az egyik orosz rádiónak tett megjegyzésével, hogy "a csecsenek közül sokan stratégiai célpontnak tekintették ezt az épületet, amely hemzsegett a csecsenellenes terrorháború legbuzgóbb végrehajtóitól" - jelentette ki a Reuters kérdésére, és megismételte Maszhadov előfeltételek nélküli béketárgyalásokra tett ajánlatát. Moszkva szerint azonban Maszhadov (akit 1997-ben a Kreml által támogatott szavazáson csecsen elnökké választottak) vagy maga is felelős a merényletekért, vagy jelentéktelen figura, aki nem tudja a terrorcselekményeket leállítani; ezért az orosz vezetés csak akkor hajlandó tárgyalni vele, ha megadja magát.
Pénteken délelőtt egy teherautó és egy katonai terepjáró a nagy mennyiségű robbanóanyaggal megrakodva áttörte a védőkorlátot, az épületegyüttesbe hajtott, majd felrobbant - közölte a merénylet után Ruszlan Cakajev csecsen belügyminiszter. A székházban  hétköznapi munkarend szerint dolgoztak és a robbanás idején több százan tartózkodtak. Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Szergej Sojgut, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetőjét és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezérkarát, hogy "tegyenek meg minden lehetségeset" a bajba jutottak megsegítésére.
A két robbanás egy percen belül következett be, helyükön hat méter mély kráter keletkezett. Sem Ahmed Kadirov, sem helyettese, Mihail Babics nem volt az épületben, más kormánytisztviselők azonban tartózkodtak bent. Egy magát megnevezni nem kívánó szakadár csecsen parancsnok a kavkazcenter.com internetes újságnak azt állította, hogy az elkövetők "csecsen mártírok" voltak. Az öngyilkos merénylők által végrehajtott támadás az októberi moszkvai túszejtés óta a csecsen-orosz konfliktus legsúlyosabb akciója. 
"Egész Oroszország gyászolja a halottakat" - írta Vlagyimir Putyin Kadirovnak péntek este küldött üzenetében. "Saját népük ellen viselnek hadat azok, akik ezt az embertelen terrortámadást kitervelték és végrehajtották" - vélte Putyin, aki szerint még "az ilyen aljas bűncselekmények" sem tudják megtörni a csecsen lakosság békevágyát.
A teljesen romba dőlt grozniji kormányszékház a csecsen főváros legnagyobb és legkorszerűbb középülete volt, amely a még az első csecsen háborúban megsemmisült pályaudvar helyén épült. A kormányfői hivatal mellett több minisztérium is működött az épületben. A legkorszerűbb technológiával megépített komplexum szerkezetileg teljesen megsemmisült, benne a műholdvezérlésű információs központtal. Megsérült a városparancsnoki épület, valamint a közeli sajtóközpont is. A székház környékén másfél kilométeres sugarú körben nincsenek lakóházak, így magánlakásokat nem tettek tönkre a robbantások. (MTI)
Szemle: Miért nem hasonlít a csecsenek helyzete a palesztinokéhoz?