Járai: monetáris lazításra nincs lehetőség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Járai Zsigmond szerint a forint jelenlegi árfolyama és a monetáris kondíciók mellett elérhető az inflációs cél, az, hogy 2003 decemberében az egy évre visszanyúló pénzromlás 4,5 százalék legyen. Járait inflációellenes politikája miatt nemrégiben lemondásra szólította fel Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
"Amíg én a jegybank élén állok, addig nem tudok olyan politikát folytatni, amely magasabb inflációt engedne meg" - hangoztatta Járai Zsigmond a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén. Az MNB továbbra is abból indul ki, hogy az európai integrációt követően - két-három éves átmenet után - 2007-ben a forintot felváltja az euró, az pedig a társadalom minden rétegének érdeke, hogy a hazai pénzromlás üteme csökkenjen, mert a magas infláció szétzilálja a gazdasági folyamatokat, elolvasztja a megtakarításokat, árt a gazdaság szereplőinek és a társadalomnak egyaránt - vélekedett a jegybankelnök, akit, mint mondta, a következetes monetáris politika folytatásáról győzték meg az Európai Központi Bank vezetői is, az európai uniós csatlakozási folyamatban a tagjelölt országok közül ugyanis csupán egyben van a magyarországinál nagyobb mértékű pénzromlás.
Az MNB elnöke elismerte: az erős forint bizonyos szempontból nehezíti a gazdaság szereplőinek helyzetét, azonban hozzájárul az infláció alacsony szinten tartásához. Járai bízik abban, hogy a költségvetés jövőre szigorúbb lesz a mostaninál és a következő évben a bérkiáramlás a jelenleginél jobban idomul a termelékenységhez: akkor lehetőség lesz a monetáris kondíciók változtatására. A következő húsz évben a magyarországi bérek gyorsabban emelkednek majd, mint az Európai Unió többi tagállamában, de ez amiatt lesz, hogy lemaradásunk miatt a termelékenység is gyorsabban nő majd, mint az unió többi részében - fejtette ki Járai. (MTI)
Szemle: Játszma a jegybankelnök körül