A rendőrség zaklató és diszkriminatív igazoltatási gyakorlata növeli a kisebbségek és a hatóságok közötti feszültséget. A londoni, a párizsi és a budapesti felmérések hasonló rendőri attitűdöt jeleznek.
A londoni zavargásokra sokféle magyarázat született, de az biztosra vehető, hogy több tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik ezek közül a rendőrség és a kisebbségek közötti feszült viszony, amelyben szerepe van az etnikai profilalkotásnak, vagyis annak, hogy legfőképpen az igazoltatások és a ruházatátvizsgálások során (stop and search) a rendőrök mérlegelésében szerepet játszik az intézkedés alá vont személy etnikai hovatartozása. Az egyes etnikai csoportok fokozottabb ellenőrzésének oka lehet rasszista előítélet, de az is megtörténhet, hogy a rendőr az etnikai hovatartozás és a kriminalitás között statisztikai összefüggést vélelmez, és azt gondolja, hogy a magasabb kriminalitással jellemezhető társadalmi csoport nagyobb kontrollja hatékonyabb rendészeti stratégia a semleges gyakorlatnál.
A stratégiával azonban két alapvető probléma van. Erkölcsileg és jogilag az, hogy diszkriminatív (ennek minden ódiumával együtt: elidegenítő, stigmatizáló hatású, fokozza a kirekesztést és egyben megalázó). Rendészetileg pedig az, hogy a kutatások a világ számos országában azt mutatják, az etnikailag aránytalan rendészeti stratégia nem hatékony - olvasható a Szuverénen.
El szabad-e rejteni az arcot egy tüntetésen?
Az emlékezés szigetei
Eltörölnék az elmúlt huszonegy év alkotmánybírósági döntéseit
Hogyan kezelhető a Sziget Fesztivál idejére meghirdetett tüntetés?
