Nemzeti konzultációs kérdőív megvolt, népszavazás az új alkotmányról nem lesz - akár így is lehet summázni a hétfői miniszterelnöki napirend előtti felszólalás lényegét. A Fidesz a korábbi években a népszavazások pártján állt. Most miért nem?
1997 nyarán-őszén az ellenzéki Fidesz alaposan meglepte ellenfeleit, a kormánypárti szocialistákat és szabaddemokratákat azzal, hogy kihátrált azon többpárti megállapodásból, hogy mivel a pártok támogatják a NATO-hoz való csatlakozását, szükségtelen a népszavazás megtartása. A Fidesz váratlanul azt kezdeményezte, hogy legyen mégis népszavazás a NATO-ról, és ezt kapcsolják össze a földkérdésről tartandó referendummal is.
Tanulságos felidézni, hogy Orbán a Magyar Televízió Aktuális című műsorában azzal érvelt, hogy NATO-ügyben egyetlen komoly érv maradt az ellenzők körében, méghozzá az, hogy a magyar politikai elit nem akar népszavazást erről a kérdésről. Ha lesz népszavazás, akkor viszont ez az utolsó érv is elesik. A dolog végkifejlete a Fidesz sikerét hozta: földügyben ugyan nem, de NATO kérdésben 1997. november 16-án megtartották a népszavazást. Van-e párhuzam 1997 -el? - tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor elemző. A teljes elemzést elolvashatja a Méltányosság-blogon.
Tüntetést szervez az LMP az új alkotmány ellen
A MSZP és az LMP nem fog résztvenni az alkotmány vitájában
Kimaradt az alkotmányból a szólásszabadság és a médiahatóság is
"Nem vagyok feminista, de..."
Csernobil lesz-e a japán atomerőműből?
