Az új önkormányzati választási rendszerrel és annak politikai következményeivel kapcsolatosan számos tévhit jelent meg az utóbbi időben. A Political Capital blog kétrészes bejegyzésben a tévhitek elosztására vállalkozik.
Jó ideje slágertéma a - kissé morbid néven elhíresült - politikusfelezés, amely a tavaszi Fidesz-kampány kevés konkrétumainak egyike volt. A párt mindent meg is tett ígéretének betartásáért (a parlamenti képviselők létszáma várhatóan valóban közel felével csökken a következő ciklustól), de be kellett látnia azt a nem éppen meglepő tényt, hogy az önkormányzatok összevonása nélkül képtelenség megfelezni a választott tisztségviselők létszámát. Márpedig a kormány ragaszkodik az egy település-egy önkormányzat-elvhez, így továbbra is közel 3200 településen (köztük a néhány tucat lelket számláló községekben is) választhatunk polgármestert és képviselő-testületet.
A visszavágás így is jelentős, de csak átlagosan minden harmadik települési önkormányzati képviselő szorul ki, nem pedig minden második. A 10 ezer fő feletti településeken a régi rendszer szerint összesen 3531 képviselőt választanánk október 3-án, a hatályos szabályozás szerint csak 2272-t fogunk: ez 35,7%-os csökkenés. A 10 ezer fő alatti településeken ennél is kisebb mértékű a karcsúsítás: átlagosan 31,3%-kal lesz csak kevesebb tagja a közgyűléseknek. Egyetlen szinten válik valóra a létszámfelezés: a megyei (és a fővárosi) közgyűlésekbe az eddigi összesen 901 helyett csak 424-en ülnek be, de mivel továbbra is minden településnek lesz polgármestere, a választott önkormányzati tisztségviselők száma összesen harminc százalékkal sem csökken - olvasható a bejegyzésben. A teljes elemzést elolvashatja a Political Capital blogon.