1. Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!
Kálovics Enikő, a Független Diákparlament szóvivője
''Az évenkénti követelmények megváltoztatásával csak a diákokra rótt terheket növelik a döntéshozók. Az érettségi előtt állókat gyakran éri meglepetésként, hogy az előző évben teljesen másra kellett felkészülniük, mint most. Ezért a megoldás az, hogy a vizsgák tartalmát, illetve menetét érintő változások csakis felmenő rendszerben történjenek.''
2. A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!
Tóta József, tanár
''Az átszabott szakiskolákban nem szakembereket képzünk majd, hanem segédmunkásokat, akik alacsony szaktudással kerülnek a munkaerőpiacra, és legföljebb nyomott bérért dolgozhatnak, a továbblépés lehetősége nélkül.''
3. Csökkenteni kell a tanulói terheket!
Dobos Magdolna, szülő
''Nem szeretném, ha 1-2 év múlva a gyerekem hetente több órát „dolgozna” az iskolában, mint én a munkahelyemen teszem. Nem szeretném, ha elvennék tőle a gyerekkorát, a kreatívságát, a problémamegoldó képességét és az állandó kíváncsiságát, tudásvágyát!
Alapvető szülői jogom, hogy magam döntsem el, hogy milyen foglalkozásokon vegyen részt a kötelező tanítási órák után.''
4. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!
Fehérvári Csilla, egy sajátos nevelési igényű gyermek édesanyja
'' Hiába a törvény, ha nincs betartva! Itt élünk mi is a Társadalom részeként! Segítség nélkül nincs esélyünk! ''
5. A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!
Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója
''A Magyar Kormány 2010 után sok olyan rendelkezést vezetett be, mely az addig döcögve, de haladó integrációs, esélyegyenlőségi, esélyteremtési kezdeményezésekkel szembefordultak. Az új irány egyik célja, hogy visszatérjen ahhoz a poroszos oktatási rendhez, melytől a rendszerváltás után nagyon nehezen sikerült csak eltávolodnunk, és amelynek legnagyobb vesztesei a halmozottan hátrányos helyzetű és szegregált iskolába járó roma gyerekek tízezrei. Perek sokasága, EU-s dokumentumok sora és persze a szülők hétköznapi visszajelzései alapján is bizton állíthatjuk, hogy a helyzet kialakulásáért a mára mindennapossá vált nyílt vagy rejtett diszkrimináció a felelős. Ez az egész ország versenyképességét súlyosan veszélyeztető tényező. Ha ezeket a gyerekeket legalább érettségihez juttatnánk, a magyar költségvetésnek fejenként közel 70 ezer eurónyi plusz bevétele lenne. Ez jelen pillanatban az aranynál is jobb befektetés."
6. Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!
Szakmári Klára, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke
''Fontos, hogy a tanár az általa legjobbnak tartott, a tanulócsoportnak, az iskola tantervének legmegfelelőbb tankönyvet választhassa, valamint, hogy ezek a tankönyvcsaládok felmenő rendszerben rendelkezésre álljanak, több évfolyamon keresztül. A pedagógiai szempontokat ne írják felül a pénzügyi szempontok! A KELLO monopol helyzetét szüntessék meg! A magánkiadók kapjanak újra teret és lehetőséget a közismereti tankönyvek engedélyeztetésére! Az iskolai beválást figyelembe vevő, több éves tapasztalatokat tartalmazó fejlesztéseket vegyék figyelembe az engedélyeztetésnél. Ezért ebben a tanévben az első rendelési határidőt hosszabbítsák meg május 15-ig! A tankönyvi normatívának fedeznie kell ténylegesen a teljes tankönyvcsomag árát. A normatíva alacsony összege kihat a rendelésre, ezért egyes tankönyvekhez, munkafüzetekhez nem jutnak hozzá a tanulók, mivel már nincs miből megvásárolni azokat."
7. A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban levő eljárások befejezésének kivételével!
Szalayné Tahy Zsuzsa, informatika tanár
'' Az életpálya-modellben kell lennie egy fejlődési pályának, amiben van lehetőség a tanulásra, fejlődésre. Nem csak a minősítőknek kellene órákat látogatnia, hanem a pályakezdő kollégáknak.
A pedagógus életpálya minősítési rendszer pedagógiailag hibás, mert a fejlődést nem pozitív ösztönzéssel, mentorálással támogatja, hanem lenézően kezeli a célszemélyt. Minősítésként minősíthetetlenül gyenge, mert nem a valós értékeket méri, hanem egy mesterségesen kialakított képet. Rendszernek nem nevezhető, mert az sem egyértelmű, hogy a minősítést a korábbi évek minőségi munkájáért vagy az elkövetkező években vállalandó feladatokért kapja a tanár.
Egy pedagógusnak élete végéig képeznie kell önmagát, 10 évvel a kora előtt kell járnia, hogy a diákok használható tudást kapjanak. Tehát nem a minősítés a fontos, hanem az állandó továbbképzés, a tanulás egymástól.''
8. Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!
Gyenes Gábor, nyugalmazott gimnáziumi fizika tanár
''Legkönnyebben személyes példámon mutathatom meg, hogyan bánnak a nyugdíjas kort elérőkkel. A rendelet megjelenése után a mi igazgatónk ragaszkodott hozzá, hogy nyugdíj mellett óraadóként folytassuk a tanítást nyugdíjat elérő kollégáimmal. Nagyon ritka az olyan igazgató, aki ezért harcba száll. Hosszú huzavona után kormányzati engedéllyel is, csak havonta megújuló szerződéssel taníthattunk. 2014 decemberében kolleganőim ünnepélyesen megkapták a pedagógiai szolgálatért emlékérmet Balogh miniszter úrtól, majd februárban egy dátum nélküli levélben közölték velünk, hogy márciustól nem taníthatunk tovább. Az érettségire való felkészítés és a tagozatos osztályok nem számítottak. A KLIK búcsúzásként minden nyugdíjba vonulónak egységesen 10 500 Ft-ot utalt át, bármilyen hozzáfűzés nélkül."
9. A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!
Imre Szilvia, pedagógus
''Az európai országok közül 2013-ban Skócia volt az egyetlen, ahol heti 22 óránál többet tanítottak a tanárok (23-at). Magyarország, Portugália és Görögország 22 órát, a többiben, beleértve a Kelet-európaiakat is átlag 18-20 órát adtak le hetente a kollégák. (Lengyelországban 14-et, a csodált Finnországban 12-őt)
Az óraszámok azt mutatják, hogy a teljes munkaidőből mennyit szán az adott ország arra, hogy a tanár minőségi módon végezhesse el a tanításhoz szükséges háttérmunkát: órákra való készülést, a tananyag kreatív formába öntését, dolgozat és fogalmazás összeállításokat és javításokat, adminisztrációt, közösségi munkát és a mi egészen egyedül álló osztályfőnöki rendszerünk működtetését. Ma egyre több kollégának van 26 órája hetente és a nagy többség 23-24 órát tanít. A részmunkaidős állásokat a legtöbb iskolában egy tollvonással megszüntették. Általános, hogy a kollégák 50-60 órát dolgoznak hetente, ez irreális feszültségeket teremt az iskolában és körülötte.
Fáradt, nyúzott, zaklatott tanárok hosszútávon nem tudnak kellő figyelmet szentelni a rábízottaknak. Pedig miattuk is felelősek az egészségükért, az iskolában kialakuló légkörért. Nem elfogadható, hogy a gyerekek ezt a mókuskereket tapasztalják meg maguk körül hosszú éveken át. Pedagógusként, szülőként is példát adok és így élni nem jó példa.
22 órát kérünk, miközben tudjuk, az ideális valahol 18 körül lenne, ami létezett is a rendszerváltás utáni Magyarországon néhány évig.''
10. Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!
Tamás Orsolya, szülő és gyógypedagógus
''A követelés a nem pedagógus végzettségű kollégák bérének emelésére vonatkozik. Munkájuk elengedhetetlen és nélkülözhetetlen a közoktatási intézményekben. Ők szolgáltatják azt a hátteret, amely nélkül az intézmények nem tudnának működni. Fizetésük azonban megalázóan alacsony. A közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott. Ez vezet ahhoz a paradox helyzethez, hogy egy pályakezdő és egy több mint 30 éve pályán lévő szakember havi nettó jövedelme szinte ugyanannyi (hiszen a kezdő sem kaphat kevesebbet a minimálbérnél). A nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ma kilencvenezer forint alatti nettó bérrel mennek nyugdíjba.''
11. Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!
Sulyok Blanka, pedagógus
''Mi szakmai párbeszédet kezdeményeztünk, de a kormányzat ezt politikai párbeszéddé silányította. Nem kérünk fizetésemelést magunknak, és nem állnak mögöttünk politikai pártok. Továbbra is szakmai és nyilvános tárgyalásokat szeretnénk - egyenlő esélyekkel és az általunk is fontosnak tartott témákban. Minden törekvésünk erre irányul.''
12. Új alapokra helyezett, az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!
Neubauer István, szülő
''Szülőként 2002 óta vagyok érintett közoktatásban, vannak emlékeim a 2011-es köznevelési törvény előtti és utáni állapotokról egyaránt. És mivel a korábbi rendszer is szenvedett a forráshiánytól és örökletes strukturális problémáktól világos, hogy a jelenlegi helyzetből a kiút nem a 2011 előtti, vagy még régebbi állapotok restaurálása. Vissza kell nyúlni a nemzetközi hírű haladó magyar pedagógia hagyományokhoz és használni az ezeken az alapokon létező jó gyakorlatot. Az ország felemelkedése szempontjából nincs alternatívája a kulturális hagyományainkra épülő, európai szinten versenyképes tudást adó és gyermekeink gyermekkorát emellett meghagyó közoktatási rendszernek.
Ép testben ép lélek,
Ép szellemiségből ép lelkű gyermekek,
Ép iskolarendszerből ép lelkű Magyarország.
Mindezek a változások csak egy új közoktatási és szakképzési törvényben rögzített módon valósíthatók meg, sokszínűen, a legnagyobb hozzáadott értéket célozva, a felzárkóztatás és tehetséggondozás magas színvonala mellett, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátosságainak figyelembevételével, a gyermek-szülő-pedagógus hármas együttműködésében.''
