Hetven éve szabadult fel az emberiség történetének egyik legnagyobb halálgyára. Az Auschwitz-Birkenaut felszabadítók alig 7500 túlélőt találtak ott, ahol korábban majdnem másfél millió embert – köztük számtalan magyar zsidót – pusztítottak el.
Magyar zsidók elhurcolása Kőszegről. Magyarország német megszállását követően, 1944. május 15-én elindult az első transzport Auschwitzba. Mire a kormányzó július 7-én leállította a deportálásokat, már 430 ezer embert, gyakorlatilag a teljes vidéki zsidóságot elszállították.
ushmm.org
Letartóztatások Varsóban. Az auschwitzi koncentrációs táborba először lengyel politikai foglyokat zártak
AFP / Leemage
Az első foglyok útban Auschwitz felé
AFP / RIA Novosti
''A munka szabaddá tesz'' - felirat Auschwitz I. bejáratánál. A rabokat napközben építő- vagy mezőgazdasági munkára vitték
AFP / Roger Viollet
Érkezés a táborba. A foglyok többnapos vonatút után érkeztek meg, majd egyből ötös sorokban terelték őket a rámpára, ahol kiválasztották a munkaképeseket. A többiek valamelyik megsemmisítő létesítménybe kerültek, egy transzportnak átlagosan a nyolcvan százalékát gyilkolták le egyből.
AFP / Desk
1944-ben az amerikai misszió által készített légifelvétel a haláltáborról
AFP
A SS-Helferinnenkorps, vagyis a női önkéntesek alakulatának néhány tagja ücsörög a kerítésen az auschwitzi tábor közelében. Jobbra Karl-Friedrich Höcker az auschwitzi koncentrációs tábor tisztje
AFP / Holocaust Memorial Museum
A koncentrációs tábor foglyai. 1940 és 45 között 1,3 millió embert deportáltak az Auschwitz-Birkenau-komplexumba
AFP / RIA Novosti / Fishman
Nőket visznek munkára az auschwitzi táborból
AFP / DPA
Nők levágott hajával teletömött zsákok. "Teljesen meztelenre kellett levetkőznünk...Hajunkat kopaszra nyírták, minden szőrzetet leborotváltak...ez egyáltalán nem zavarta az SS-katonákat, röhögve sétálgattak közöttünk, meg-megálltak, nézegettek durván belegázolva női szemérmességünkbe" - írja az egyik visszaemlékező. (Kádár Gábor - Vági Zoltán: Magyarok Auschwitzban. In Holocaust Füzetek 12. Budapest, 1999.)
AFP / RIA Novosti / Judin
Összegyűjtött cipők
AFP / Roger Viollet
Fotó a túlélőkről a tábor 1945. január 27-i felszabadítása után. A fotón látható (az emeletes ágyon, balról a hatodik) Elie Wiesel máramarosszigeti születésű zsidó író, aki 1986-ban Nobel-békedíjat kapott
AFP
A szabadulás pillanatai. A német kormány 1996-ban január 27-ét a nemzetiszocializmus áldozatainak hivatalos emléknapjává nyilvánította.
AFP / RIA Novosti / Ignatovich
Halálra kínzott foglyok a táborban
AFP / RIA Novosti / Fishman
Szovjet orvosok vizsgálnak egy babát, aki túlélte a koncentrációs tábort
AFP / RIA Novosti / Judin
Túlélő gyerekek mutatják a táborban kapott tetoválásukat 1945 januárjában.
AFP
Koponyák a második legnagyobb, és másodjára felszabadított lublini haláltáborban
AFP
Kanalak és villák az auschwitzi múzeumban. Emlékeztetnek
AFP / Bartek Wrzesniowski
Túlélő karjára tetovált sorszám
AFP / Miguel Camacho
Fiatal látogató a Yad Vashem holokauszt-emlékműnél
