Gyulai kolbász - Csabai kolbász
A Gyulai kolbász hírnevét egy kis családi vállalkozás alapozta meg a 19. század végén, míg a csabai kolbászt hasonló időszakban kezdték gyártani.
1882-ben nyitott gyulai szatócsüzletében Balogh József saját készítésű házi kolbászt, szalonnát és disznósajtot is árusított, elsősorban a közeli laktanyában állomásozó huszárzászlóalj megrendelésére. Jutott azonban a termékekből sógora pesti fűszerüzletébe, és küldött egyik barátjának Párizsba is. Utóbbi beszélte rá, hogy az egyedi ízű kolbászt nevezze be az 1910-es Brüsszeli Világkiállításra, ahol a "Gyulai kolbászként" bemutatott terméket nyomban aranyéremmel jutalmazták.
A nagyüzemi gyártás azonban már Stéberl András aranykoszorús hentesmester nevéhez fűződik, aki a kolbászkészítés fortélyait Balogh József műhelyében ismerte meg, ahol segédként dolgozott a tízes évek elejéig. 1914-ben nyitotta meg Gyulán saját üzletét és kisüzemét, amelyben tíz évvel később már 70 munkást alkalmazott. Időközben azonban a jól csengő Stéberl név alatt - 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításról aranyéremmel tért haza - mások is próbálkoztak kolbászt forgalmazni, ezért Stéberl az általa használt címkét 1930-ban védjegyként is bejegyeztette. Az üzemet a későbbiekben a városon belül többször is áthelyezte, majd 1940-ben megvette a Szikra Gyufagyár épületét, ahol már modern gépekkel felszerelt "házi hentesáru-, szalámi és konzervgyárat" rendezett be.
A háború alatt tönkrement gyárat 1948-ban államosították, s a Békés Megyei Húsipari Vállalat része lett. Az éveken át működött régi gyárépület mellett 1978-ban adták át a környék egyik legnagyobb beruházásaként épült új húskombinátot. A szocialista mintavállalatot 1992-ben Gyulai Húskombinát néven részvénytársasággá alakították. A mintegy 1200 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat széles körű húsipari tevékenysége részeként - többek között bevezették az őshonos sertésből készült Mangalica termékcsaládot - ma már a "vetélytárs" csabai száraz vastagkolbászt is gyártja.
A csabai kolbász Békéscsabáról és környékéről származó jellegzetes háziipari termék. Eredete a gyulaihoz hasonlóan a 19. század végére tehető, de igazán híressé a két világháború közti időben vált, amikor Békéscsabán már nemcsak háznál, hanem 40-50 hentes készítette. Nagyüzemi termelését az ötvenes években a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén kezdték meg "Csabai csípős" elnevezéssel, s a 60-as, 70-es években már Békéscsabán és Gyulán, majd Budapesten is készítették. Hagyományát az évente megrendezett Csabai Kolbászfesztivál és a Kolbász Klub Egyesület ápolja.
A nagyüzemi gyártás azonban már Stéberl András aranykoszorús hentesmester nevéhez fűződik, aki a kolbászkészítés fortélyait Balogh József műhelyében ismerte meg, ahol segédként dolgozott a tízes évek elejéig. 1914-ben nyitotta meg Gyulán saját üzletét és kisüzemét, amelyben tíz évvel később már 70 munkást alkalmazott. Időközben azonban a jól csengő Stéberl név alatt - 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításról aranyéremmel tért haza - mások is próbálkoztak kolbászt forgalmazni, ezért Stéberl az általa használt címkét 1930-ban védjegyként is bejegyeztette. Az üzemet a későbbiekben a városon belül többször is áthelyezte, majd 1940-ben megvette a Szikra Gyufagyár épületét, ahol már modern gépekkel felszerelt "házi hentesáru-, szalámi és konzervgyárat" rendezett be.
A háború alatt tönkrement gyárat 1948-ban államosították, s a Békés Megyei Húsipari Vállalat része lett. Az éveken át működött régi gyárépület mellett 1978-ban adták át a környék egyik legnagyobb beruházásaként épült új húskombinátot. A szocialista mintavállalatot 1992-ben Gyulai Húskombinát néven részvénytársasággá alakították. A mintegy 1200 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat széles körű húsipari tevékenysége részeként - többek között bevezették az őshonos sertésből készült Mangalica termékcsaládot - ma már a "vetélytárs" csabai száraz vastagkolbászt is gyártja.
A csabai kolbász Békéscsabáról és környékéről származó jellegzetes háziipari termék. Eredete a gyulaihoz hasonlóan a 19. század végére tehető, de igazán híressé a két világháború közti időben vált, amikor Békéscsabán már nemcsak háznál, hanem 40-50 hentes készítette. Nagyüzemi termelését az ötvenes években a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén kezdték meg "Csabai csípős" elnevezéssel, s a 60-as, 70-es években már Békéscsabán és Gyulán, majd Budapesten is készítették. Hagyományát az évente megrendezett Csabai Kolbászfesztivál és a Kolbász Klub Egyesület ápolja.
