Külföldi tőkeberuházások az EU-ból és az EU-n kívülről
A MTA Világgazdasági Kutatóintézet és a Közép-európai Egyetem A sikeres EU-tagság integrációs tényezőiről szóló tanulmányának rövidített változatát olvashatják. A teljes verziót az oldal alján éri el.
A World Investment Report 2006 (United Nations) kiadvány adatai szerint a Magyarországon befektetett külföldi működő tőke állománya – a visszaforgatott eredménnyel együtt – a 2005. év végén 61,2 milliárd US $ (cca 47,5 milliárd €) értéknek felel meg. A Magyarországon működő kizárólagos és többségi külföldi tulajdonba tartozó vállalkozások saját tőkéje (jegyzett tőke, valamint a működési eredmény visszaforgatott értéke) 10 950 milliárd forint értéket mutat, amelyből 3 334 milliárd forint a jegyzett tőke értéke.
Az 1990-2005 közötti befektetések 78,2 százaléka érkezett az EU-15 országokból (ezen belül Németország, Hollandia, Ausztria, valamint Franciaország tartoznak a legjelentősebb befektetők közé), cca 0,8 százalék a tagjelölt országok részesedése, s további 4,6%-ot tesznek ki az egyéb európai országok. A gazdasági erejéhez mérten viszonylag alacsony súllyal van jelen Amerika (4,5%), valamint Japán (1,7%). Figyelmet érdemlő, hogy a kereskedelmi vállalkozások között jelentős a kínai érdekeltségű vállalkozások részesedése, ugyanakkor a külföldi működőtőke beruházásból még a fél százalékos részarányt sem éri el.
A 2005. év végén kimutatott 61,2 milliárd US $ (47,5 milliárd €) külföldi működőtőke befektetésnek meghatározó szerepe volt a hazai gazdaság stabilizálásában, illetve az ország új növekedési pályára állásában.
A globális folyamatokhoz való illeszkedés szabályai és/vagy technikái nem alakíthatók ki hirtelen hozott döntések alapján, vagy a globális együttműködés keretei nem szabhatók át 4 éves kormányzati ciklusok hatalmi viszonyai szerint (pl: az orosz piac 1990. évi feladását a mai napig nem hevertük ki), hanem széleskörű feltáró, elemző munka alapján egy hosszabb távlatú stratégia kialakítására van szükség, amely körültekintően számbaveszi az ország erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit.
Országunk erősségei a globalizációs folyamatok szempontjából: politikai stabilitás (ma még így ismernek bennünket); piaci intézményrendszer kiépültsége; hosszú távon érvényesülő átlag feletti gazdasági növekedés; geopolitikai helyzet, illetve ennek további felértékelődése (lásd: 2007. évi EU bővülés); kreatív, s nagyüzemi termelési gyakorlattal rendelkező munkaerő.
Országunk gyengeségei: koraszülött piacgazdaság viszonyai között élünk (belső piacra épült gazdaság esetében a fizetőképes kereslet bemerevedése növekedést fékező hatással jár); tőkehiány, illetve a kölcsöntőke jövedelmezőségi rátát meghaladó költsége (lásd: kamat); területi különbségek (lásd: életminőség, infrastruktúra); szakképzett munkaerő-kínálat elégtelensége (FDI korlát); gazdaság atomizáltsága, illetve a kisvállalkozások és a nagyvállalkozások között közvetíteni képes középvállalkozások hiánya; gazdasági aktivitás növelése és a termelékenység javítása közötti ellentmondás erősödése (kevesebb ember termel ugyanannyit, ám de hol foglalkoztatjuk a felszabaduló munkaerőt, illetve a pótlólagosan bevonni kívánt munkaerőt).
Globalizációs folyamatok keretében kihasználható lehetőségek: természetföldrajzi adottságok (agrártermelés, édesvíz hasznosítás, gyógyvízadottságok); tudásbázis (lásd: K+F); logisztikai szerepkör (lásd: EU keleti bővüléséből származó lehetőségek); olcsó és jó hatékonysággal hasznosítható munkaerő.
A tanulmányt teljes terjedelmében itt olvashatja el.