Kult hvg.hu 2024. október. 11. 15:41

Az FBI visszaadott egy Monet-képet, amelyet a nácik loptak el egy zsidó családtól

Az ügynökök megtiszteltetésnek vették, hogy ők adhatják át a pasztellképet az eredeti tulajdonosok unokáinak. 

Szerdán jelentették be, hogy visszaszolgáltattak egy második világháború alatt ellopott képet a jogos tulajdonosoknak – írja a The Guardian.

A képet a magyar származású Parlagi Adalbert Béla és felesége, Hilda vásárolta egy aukción 1936-ban. Ausztria annektálása után a házaspár elmenekült az országból, értéktárgyaikat egy raktárban helyezték el. 1940-ben a nácik lefoglalták a vagyontárgyakat, köztük a Monet-képen kívül még hét másik festményt. A pasztellképet a Gestapo lefoglalta, és egy aukciósházhoz juttatta el, ahonnan egy náci műkereskedő megvásárolta meg. 1941-ben nyoma veszett. 

A világháború után Parlagi és fia próbálta előkeríteni az elveszett műtárgyakat, azonban nem jártak sikerrel. Parlagi 1981-ben, a fia 2012-ben hunyt el. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni az ügyben, miután egy Európából elrabolt tárgyakkal foglalkozó bizottság felkereste őket. A bizottság megtudta, hogy egy amerikai műkereskedő 2017-ben megszerezte a képet, és két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább. 

A kép ezek után egy texasi aukciósházban bukkant fel, 2023-ban. A tulajdonosok végül önként átadták a pasztellt a hatóságoknak, és lemondtak a tulajdonjogukról, így a kép a zsidó házaspár unokáihoz került.

A házaspártól ellopott többi képet is keresik, például egy Paul Signac-festményt, amelyet ugyanaz a náci műkereskedő passzolt tovább, aki a Monet-képet is. Az FBI hozzátette, „nagyon valószínű”, hogy a képet ma már más címen ismerik. 

Az európai műkincsek mintegy 20%-át foglalták le a nácik. Márciusban egy visszaszolgáltatással foglalkozó szervezet közzétett egy jelentést, mely szerint 24 ország „kevés vagy semmilyen előrelépést nem tett” a holokauszt során elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása érdekében.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.