A Kádár és Kádárné című könyv egy kiváltságos élet kulisszáiba enged betekintést. Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, és miért varrt játék mackókat Kádár felesége?
„Sok szempontból a rendszer szürke eminenciásának számított” – mondja Kádárné Tamáska Máriáról életrajzának szerzője, Majtényi György történész. Kádárné befolyását jól jelzi az egyik Majtényi által is idézett mondata: „Én voltam a férjem legjobb barátja”. A szerző szerint ez egyfelől azt mutatja, mennyire nem voltak Kádárnak rajta kívül valós kapcsolatai, másfelől azt is, hogy a feleségével bizonyosan számos fontos döntést megbeszélt.
A HVG-nek adott interjúban Majtényi György beszélt arról is, hogy Tamáska Mária sok esetben nem tudta befolyásolni a férjét, miközben küzdött a hagyományosabb női szereppel, amelyet a házasságával felvállalt, hiszen meghúzódott a férje mögött, korábbi énjét, törekvéseit feladta. „Miért vagyok én mindig csak árnyék?” – írta neki például az egyik levelében.
Bár Kádáréknak kiváltságos életük volt – ház a Rózsadombon, értékes festmények, bejárónő, nyaralások a balatonaligai pártüdülőben –, kevés barátjuk volt, és Majtényi szerint a leveleikből az rajzolódik ki, hogy a gyermektelen házaspárnak meglehetősen örömtelen élete volt. Ahogy a szerző fogalmaz:
Még a vadászatok és az utazások is egyre kevesebb örömöt jelentettek számukra, s a hétköznapjaikban mindinkább a hatalom sűrű és fojtogató magánya vette körül őket.
A Majtényi Györggyel készült interjúból kiderül az is, hogy Tamáska Mária hogyan találkozott Kádár Jánossal, miért kezdett el egy időben mackókat varrni, és miért temették be a villájuk udvarán az úszómedencét. A teljes beszélgetés a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.