Otthonában, szerettei körében hunyt el Sandra Milo, a 50-es, 60-as évek olasz mozijának egyik legszeretetteb színésznője. Milo tavaly töltötte be 90. életévét.

A Corriere úgy emlékezik meg Sandra Milóról, mint Federico Fellini múzsájáról. Milo színésznőként 1955-ben debütált a vásznon, majd első főszerepét 1959-ben kapta meg Roberto Rossellini Rovere tábornok című filmjében. Az első igazán nagy filmes sikerét Fellini 8 és 1/2 című filmjében aratta Carlaként 1963-ban: itt a Marcello Mastroianni által megformált karakter szeretőjét alakította. Két évvel később ismét egy Fellini-filmben játszott: a Júlia és a szellemekben kapott fontos szerepet.

Karrierjének nagy részében vígjátékokban játszott, dolgozott Luigi Zampával, Antonio Pietrangelivel. A 60-as években egy televíziós műsornak is volt a házigazdája, magazinokban is publikált. A hetvenes évektől azonban már kevésbé kapott jelentős filmszerepeket.

Sandra Milónak kalandos és nehéz élete volt. A második világháború alatt anyjával és nagyanyjával Toszkánán belül menekülni kényszerült, 13 éves korában zaklatás áldozata lett, és volt 16 évesen egy abortusza, amelyet altatás nélkül végeztek el rajta, és amelynek következtében vérmérgezést kapott. Katolikusnak vallotta magát, de olykor azt mondta, néha csak nem volt más választása, mint vallásosnak lenni. Többször is megházasodott. Első férjével 21 napot élt együtt, miután a férfi bántalmazta, elhagyta őt. Második férje Morsi Ergas görög producer volt, később tőle is elvált, majd idővel harmadjára is megházasodott.

Borítóképünkön Sandra Milo 2023-ban a velencei Filmfesztiválon. Fotó: AFP / Starpix / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk