Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Délben véget ért a középszintű történelemérettségi írásbeli vizsgája. A szaktanár szerint "átlagos feladatsort" kaptak a diákok, de a helyes feladatmegoldásokhoz szükségük volt a logikus gondolkodásra, és arra is, hogy például tisztában legyenek az Európai Unió intézményrendszerével, vagy a sztálini Szovjetunióval. Mutatjuk a megoldásokat.
A 2023-as érettségi szezon szerdán a történelemérettségivel folytatódott. Az emeltszinten vizsgázók majd csak délután egy órakor fejezik be az írásbelit, a tudásukat középszinten megmérettető diákoknak azonban legkésőbb délben le kellett tenniük a tollat. Az Eduline.hu tudósítása szerint így is volt olyan diák, aki a megszabott határidőnél jóval gyorsabban töltötte ki a feladatlapokat, és már háromnegyed 11-kor végzett a feladatok megoldásával.
A lapnak nyilatkozó szaktanár azt mondta, hogy egy teljesen átlagos feladatsort kaptak ezúttal az érettségizők, a rövid feladatoknál sokat segítettek az ábrák, források, aki pedig rendelkezett egy kis szövegértési képességgel, logikus gondolkodással, tudta a forrásokat elemezni, információkat leolvasni az ábrákról, az nem kerülhetett bajba.
A szaktanár szerint
az idei történelemérettségihez is alapvetően logikus gondolkodásra volt szükség, ugyanakkor szerinte elengedhetetlen volt „egy kevés szakismeret” is.
Trianon, Hunyadi és a szovjetek
A középszintű érettségi vizsga első felében 12egyszerű és rövid választ igénylő feladatot kellett megoldaniuk a vizsgázóknak, amivel maximum 50 pontot szerezhettek. A feladatok széles merítést adtak az elmúlt évszázadokból, és nem ártott, ha a diák épp úgy képben van a kereszténységgel, mint a magyarországi elöregedő társadalommal. Előkerült a vizsgakérdésekben a középkori építészet, a sztálini Szovjetunó, az 56-os forradalom, az Európai Unió intézményrendszere, az osztrák–magyar kiegyezés, a trianoni békediktátum, valamint Hunyadi Mátyás uralkodása, a Rákóczi-szabadságharc és az első ipari forradalom is.
Ezen kívül még két esszét kell megírniuk a fiataloknak szintén 50 pontért. Két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk, amiket a megadott források, szöveg, képek vagy térképek segítségével kellett kidolgozniuk. A 100-130 szavas rövid esszében az Ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy pedig a második világháború egy jelentős helyszínéről írhattak (a Telex információi szerint Julius Caesar vagy az auschwitzi koncentrációs tábor témája között lehetett választani), míg a 210-260 szavas hosszú esszé témaköre a reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehettek.
A két feladatrészre 180 percük volt az érettségizőknek.
Mutatjuk 4 feladat megoldását a történelemérettségiből
Az érettségi négy feladatának helyes megoldását tudja megnézni itt, a többit az Eduline-on fogja megtalálni a következő percekben.
Hamisak voltak az interneten terjedő esszétémák
Kedden este egy körülbelül 70 ezer tagot számláló Facebook-csoportban felbukkant egy képernyőmentés, amely azt sugallta, hogy az idei történelemérettségi feladatsoráról készült. A dátumozás szerint a feladatokat május 10-re szánták, és többek szerint ugyanaz a sorszám volt a kikerült feladatsoron, mint ami a hétfői magyarérettségi feladatlapján is.
Szerdán reggel azonban a diákok asztalára már eltérő sorszámú feladatlapot tettek, és bár eleinte nem volt világos, hogy a kiszivárogtatás miatt kaptak másik vizsgát a diákok, vagy eleve hamis szivárogtatás történt, később az Oktatási Hivatal megerősítette, hogy az utóbbiról van szó. Szerdai közleményében a hivatal azt írta: "Tájékoztatjuk, hogy a történelemérettégi feladatlapjainak kiszivárgásáról szóló értesülés nem valós. Felhívjuk figyelmüket, hogy az érettségi feladatlapjai minősített iratok, idő előtti nyilvánosságra hozataluk bűntetőjogi következményeket von maga után.”
