A lírai rock Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas nagymestere, a Korál együttes alapítója 1951. március 2-án született, de 70. születésnapját már nem érhette meg, tavaly novemberben a koronavírus áldozata lett.
Homok a szélben, Kölykök a hátsó udvarból, Ne állj meg soha, A csönd éve volt – Balázs Fecó szerzeményeiért több generáció rajongott. Önmagát mindig is „szomorú zenésznek” tartotta, már fiatalon is sok lírai szerzeménye volt, és ez végig jellemző volt a pályájára.
Imádta a színpadot, és majdnem szó szerint bekövetkezett az az önpróféciája, hogy onnan fogják levinni, ugyanis élete végéig aktív maradt. „A koncertezés az orvosságom” – mondta, és ezt orvosai is elfogadták.
Életéről és lebilincselő pályájáról itt írtunk bővebben, most emlékezzünk rá az egyik utolsó koncertjén rögzített dalával:
„Amikor vége az utolsó hangnak is" - a magyar rockzene nagyjait ragadta el 2020
Sajtból van a Hold, Darabokra törted a szívem, Léggömb, Iskolatáska - a Bergendy zenekar a 70-es években az egyik legprogresszívabb együttes volt a magyar popzenében. Innen indulva kalandozott el a hétfőn elhunyt Bergendy István a Süsüig, a filmzenékig, végül a szalonzenéig.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: