Végre alaposan megvizsgálják a mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikét a sátorhelyi emlékhelyen. A feltárás közben is látogatható a komplexum, ráadásul régészek adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.
Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – tájékoztatott a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI).
A korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – írja a DDNPI a közleményében.
A sátorhelyi emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődik meg antropológusok és régészek közreműködésével. A munkálatok során a tömegsírt felnyitják, a csontvázakat különválasztják, azokat osztályozzák és antropológiai morfológiai vizsgálatukat, valamint régészeti leletmentésre is sor kerül.
A tömegsírban található maradványok vizsgálata azért is fontos, mert a korábbi feltáráskor nem derült ki, hogy kik feküdhetnek a tömegsírokban. Másfél éve egy sátorhelyi konferencián elhangzott, hogy nem tudunk semmit a halottak életkoráról, a nemi eloszlásukról, a testalkatukról. Utóbbi azért fontos, hogy kiderüljön, katonák voltak-e, vagy szolgálók? Egy feltételezés szerint az emlékhelynél állhatott a magyar sereg tábora, amit a törökök elfoglaltak, míg egy másik hipotézis szerint a balszárnyon meghaltak csontjai nyugodnak a tömegsírban.
A közlemény szerint a feltárás célja, hogy a katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Hozzátették: emellett el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően egy teljesen új interaktív kiállításon – a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva – mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.
A feltárás során az emlékhely továbbra is fogad látogatókat, a jelen lévő régész szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket a munkálatokról – jelezték a kommünikében.
A DDNPI tavaly decemberben közölte, hogy a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok pedig az akkori tájékoztatás szerint egészen 2025-ig zajlik.