„Most, hogy még csak néhány országban gondolkodnak az iskolák megnyitásán, itt az alkalom, hogy az iskolai oktatást ne úgy folytassuk, ahogy márciusban abbahagytuk. Különleges lehetőség ez, hogy átgondoljuk az oktatási intézkedéseket, és új irányvonalat alakítsunk ki, ami figyelembe veszi a mai gyerekek igényeit, és olyan iskoláztatást és oktatási ellátást biztosít, ami megfelel a családok és a gyerekek szükségleteinek” – kezdődik a holland székhelyű Parents International kiáltványa. A nemzetközi szervezet dokumentumát annak magyar tagja, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) fordíttatta le magyarra, és ők kezdik meg itthon az érintettekkel a megbeszéléseket a következő hetekben.

A kiáltványban többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy az „új” iskola egyik legfontosabb feladata az, hogy a gyerekeket megtanítsa közösségben élni. „Az iskolák fontos szerepe, hogy elérjük a méltányos és inkluzív oktatás globális céljait, és ezen belül a társadalmi elfogadást is. A legtöbb család főleg olyan emberekkel tart rendszeres kapcsolatot, akik hozzájuk hasonló kulturális háttérrel, hagyományokkal és képzettséggel rendelkeznek, így a család oktatási környezete többnyire nem eléggé sokszínű, miközben a gyerekeknek multikulturális társadalomban kell élniük. Az iskolák ezért ebben kulcsfontosságú szerepet kapnak, de ez csak akkor lehetséges, ha a ’tanulmányi eredmény’ – bármit is jelent ez a kifejezés – csupán másodlagos a szociális tanuláshoz és a tanulás tanulásához képest.”

A távoktatás időszaka után csak kevés szülő áll készen arra, hogy vállalja a gyerekek otthoni oktatását, a többség még mindig meg akar állapodni az iskolákkal, hogy azok segítsék őket a gyerekek oktatásában. „Az új társadalmi szerződés szerint az iskolák végeznék az iskoláztatást, a szülők pedig egyéb területeken oktatnák, nevelnék a gyerekeiket…

újra kell gondolnunk, hogy mit értünk a szükséges általános iskoláztatás alatt, mit kell mindenkinek megtanulnia, és mit csak azoknak, akiket érdekel a téma, mik az alapvető készségek, kompetenciák és ismeretek, amiket a gyerekeinknek a jövőben is fontos elsajátítaniuk.

A Jólét az oktatásban fejezet azt emeli ki, hogy a művészeteket vissza kell helyeznünk az őket megillető pozícióba a fontossági sorrendben. „Az emberek énekelnek, táncolnak, rajzolnak, szobrászkodnak, meséket és naplót írnak kevés vagy sok szabadidejükben, és mindez segít, hogy a szorongató helyzetben mentálisan egészségesek maradjanak.” Ugyanígy a sportolás és a szabadban töltött idő is hasonlóan fontos. Azt is megtapasztaltuk a karantén idején, hogy sokan arra használták az idejüket, hogy valami újat tanuljanak. „Van, aki új nyelvet tanul, más a hobbijához kapcsolódó tanfolyamot végez, és olyan is akad, aki új szakmát adó online kurzust végez.

Mindezekben az a közös, hogy az emberek élvezettel tanulnak. Vissza kell hoznunk a tanulás örömét az iskolákba is.

A kiáltvány kitér arra is többek között, hogy újra kell gondolnunk az iskolai napirendet, később kellene kezdeni az iskolát, mert így kipihentebbek lennének a tanulók. „Az iskolák továbbra is kinyithatnak korán, hogy szükség esetén vigyázzanak a gyerekekre vagy reggel napközit biztosítsanak, de a gyerekek jóléti szintje biztosan emelkedne, ha később kezdődne az oktatás. A családok megtapasztalhatták, hogy a gyerekek jobban és szívesebben tanulnak, ha elegendő időt kapnak, hogy elmerüljenek egy problémában vagy megbirkózzanak egy kihívással.”

Újra kell építeni a tanár-diák, tanár-szülő közötti bizalmat, át kellene gondolni az értékelést és az ellenőrző értkelésről áttérni a fejlesztő értékelésre.

„Az együtt táncoló és zenélő emberek végre megértették, hogy mi a különbség a passzív és aktív képernyő előtt töltött idő között. Sok ember számára jelenleg a digitális technika az egyetlen mód, hogy kapcsolatba kerüljenek másokkal, és csak remélhetjük, hogy ez a kapcsolat akkor is megmarad segítségként, amikor már ismét lehetséges lesz a személyes találkozás… Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az iskolarendszer még tanulófázisban van. A tanároknak meg kell tanulniuk a digitális platformok és eszközök használatát, fel kell fedezniük, hogyan hozhat a digitális technológia több játékosságot a tanulásba, és meg kell találniuk az egészséges egyensúlyt a digitális és a hagyományos között.”

A civil szervezet szerint tehát a jelenlegi helyzet kiváló lehetőséget ad, hogy újragondoljuk és megújítsuk az oktatást. „Most az egyszer olyan helyzetben vagyunk, hogy a tapasztalatokból kiindulva eldönthetjük, mi a legszükségesebb, és hogy az oktatási szakemberek és a gyerekekért jogilag felelős felnőttek, azaz a szülők, hogyan osztják meg egymás között az ehhez kapcsolódó feladatokat, illetve mit kell ehhez tudniuk. Az iskolák még a legtöbb országban zárva tartanak, és most megtehetjük, hogy csak akkor engedjük vissza a gyerekeket, ha megváltoztattuk, amit nyújtanak.”

A következő hetekben a Parents International számos országban online vitasorozatot szervez minderről, Magyarországon az ESZME bonyolítja majd ezeket le. Itt lehet követni az eseményeket.