A szakmai szervezetek hevesen tiltakoznak, a kormány pedig mintha engedni készülne az érettségi ügyében, de a diákoknak éppen elég probléma maga a bizonytalanság. Amíg nem volt biztos, hogy lesz vizsga, többen nem is tanultak rendesen. Vannak, akik tartanak a járványhelyzettől, ám mégis javít a motivációjukon az, hogy tudják: megtartják az érettségit.
Düh, aggodalom és kétségbeesés kavarog bennem, ez pedig csak akkor fog feloldódni, ha a vizsgáknak és a járványhelyzetnek vége van
– mondta Tifani, aki egy budapesti belvárosi gimnáziumban érettségizik, és nemzetközi tanulmányok szakra készül. Arra a morális kérdésre reflektált, amit a Szülői Hang nevű közösség vetett fel, hogy a diákokat méltatlan választásra kényszerítik saját előrelépésük és valamely szerettük megfertőzésének kockázata között. Tifani eleinte úgy gondolta, jobb lenne az érettségit későbbre halasztani, ám ahogy telnek a napok, már inkább hamarabb túlesne rajta.
Matekból és magyarból sorra oldja a korábbi évek érettségi feladatsorait, tanára segítségével pedig az elemzéseket és a szövegeket gyakorolja, korszaktörténeti bevezetőket is memorizál, "amik szinte bármelyik költőnél bevethetők." Történelemből pedig nem feladatsorozik, hanem a négy gimnáziumi évfolyam könyveit olvassa át időrendben, tudását tematikusan ellenőrzi. Megijedt, hogy csak írásbeli lesz, a korábban letett angol és német érettségijén ugyanis a szóbeli vizsgarész javított.
Tifani nehéz lelki helyzetben készül: utoljára 3-4 hónapja találkozott személyesen vidéken élő szüleivel. Ez főként a járványhelyzet miatt alakult így, és várhatóan még sokáig így is marad, védelmük érdekében ugyanis a vizsga után 2-3 hétig biztosan marad Budapesten. Négy társával lakik egy lakásban, a kijárási korlátozásokat szigorúan betartják.
Az érettségi megtartása után felmerül a kérdés, hogy volt-e értelme eddig itthon lenni
– veti fel a kérdést. Egy másik gimnazista, Kriszti azt mondja, ha a járvány miatt fokozottan veszélyben lévő emberrel élne, dühös lenne, hogy az érettségi miatt ki kellene mozdulnia, de szerencsére neki nincs ilyen dilemmája. Ugyanakkor vannak olyanok, akiknek ezzel is számolniuk kell, akár családi, akár személyes érintettség miatt. Az érettségire viszont nehéz volt ilyen körülmények között készülni:
amíg bizonytalan volt, hogy mikor lesz az érettségi, vagy lesz-e egyáltalán. Értelmetlennek tűnt tanulni. Az érettségi eddig egy megkérdőjelezhetetlen dolog volt, ami a bizonytalanság miatt megingott. Furcsa érzés volt.
Az utóbbi napokban rákapcsolt: 8-10 órát készül, sokat ismétel. Leginkább a történelemtől és magyartól tart, elmondása szerint utóbbira még sokat kell készülnie.
Örülök, hogy vége lesz és le lesz tudva az egész.
Egy budapesti angoltanár, Andrea is azt tapasztalja, a digitális oktatás bevezetésekor megbicsaklott a motiváció és nehezebben ment a tanulás, de miután a kormány bemondta, hogy május 4-én kezdődik az írásbeli érettségi, ez helyreállt, érzése szerint diákjai inkább megnyugodtak. A motiváció annyira visszatért, hogy noha nem is kötelező, mégis sokan csatlakoznak az osztályból a heti kétszer tartott "kontaktóráihoz." Egy történelemtanártól ugyanezt hallottuk: a dátum kihirdetése után több beadandót kapott vissza, mint korábban. Andrea azt mondja, a diákjai fele éli meg könnyebbségként, hogy csak írásbeli lesz.
Ez a megoldás csökkenti a diákokon a nyomást – véli Horváth Péter, a győri Révai Gimnázium igazgatója (egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke). A saját tanárainak visszajelzései alapján azt mondja, a diákoknak könnyebb dolguk lesz a humán tárgyakkal, hiszen elvileg átadták nekik az írásbelihez szükséges szövegértési, érvelési, elemzési képességeket és tudást, a nagyon alapos tárgyi ismereteket kívánó szóbeli pedig elmarad.
Noha nagyon sok diák – és igazgató – azt szerette volna, ha év végén megajánlott jegyet kapnak, a révais diákok higgadtan vették tudomásul a döntést. Azt elismeri, lehettek köztük olyanok is, akiknek nehezebb lesz megoldaniuk az utazást vagy tartanak a fertőzésveszélytől.
Nem mindenki ennyire nyugodt, különösen azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap egy kórházlátogatáson azt mondta, május 3-ra várják a járvány tetőzését (hétfőn viszont már ugyanerre a napra csak az egészségügy felkészítésének befejezését mondta), ami egy nappal van az érettségi kezdete előtt.
A leghevesebben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozott, akik egyenesen sztrájkra hívták a tanárokat az érettségi ellen. Itt egészen durva hangnemig fajult a vita, felvetésüket előbb felháborítónak nevezte az Emmi, majd Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Vörös Hadsereg Frakció egykori német baloldali terrorszervezethez hasonlította a PDSZ-t. Erre az érdekvédők és szövetségeseik éles hangú közleményben követelték az államtitkár bocsánatkérését, ellenkező esetben pedig lemondását.
Megkérdeztük a PDSZ elnökét, Szűcs Tamást, nem tart-e attól, hogy ez a heves tiltakozás plusz terhet jelent az amúgy is stresszes diákoknak, mire azt mondta,
még ha csak egy ember is fertőződik meg és kerül súlyos állapotba, ne adj’ isten veszti életét a vírus miatt, akkor sem szabadna ekkorra szervezni az érettségit. Ilyenkor nincs lehetőségünk mérlegelni, hanem a lelkiismeretünk szerint a legjobbat kell cselekednünk, és a lehető legnagyobb hangerővel tiltakozni.
A tiltakozásnak a kemény odamondogatás ellenére úgy tűnik, van némi foganatja. Bár Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn délelőtt még arról beszélt, hogy valóban május 3-ra várják az új koronavírus-járvány hazai tetőzését, de az érettségi megtartásának a higiéniai szabályok betartása esetén nincsen akadálya, később az Emmi mégis megengedőbb volt. Maruzsa Zoltán hétfő délután jelezte, hogy ha úgy alakul a járványhelyzet, akkor módosítanak az érettségi időpontján, ezt hétfő este később Farkas Örs kormányszóvivő is megerősítette az ATV műsorában. Érdekes, hogy egészen hasonló felvetése volt korábban a Civil Közoktatási Platformnak. Az Emmi kedden azt is közölte az atv.hu kérdésére, hogy még nem jelölték ki a végső határidőt a május 4-i időpont esetleges megváltoztatásának.
Horváth Péter szerint náluk megoldható, hogy az érettségi lebonyolításánál minimalizálják a fertőzésveszélyt. Mivel 160 diákra jut náluk 20 tanterem ezért egymástól biztos távolságban tudják őket leültetni. A 60 év feletti és az akut betegségben szenvedő kollégáikat nem osztják be felügyelni, a többieknek pedig – legyen tanár vagy diák –, az iskola a fenntartóval közösen maszkot biztosít.
Az igazgató szerint a tanárok közül volt, aki külön jelezte, hogy szívesen bemegy majd, és nincs olyan, aki egészséges és nem akarna felügyelni.
“Furcsa is lenne, ha a pedagógusok nem akarnák ezt vállalni, miközben az országban számos helyen dolgoznak emberek olyan munkakörökben, ahol naponta sokakkal kerülnek kontaktusba: postai dolgozók, bolti eladók. Azt se felejtsük el, hogy a pedagógusok közfeladatot látnak el.”