Tegnap az állami kutatóhálózat élére kinevezett akadémikus arról osztotta meg a nézeteit, hogy azért van veszélyben a magyar identitás, mert a fiatalok Harry Pottert és Pókembert olvasnak.
A Pesti Srácoknak adott interjúban még más érdekeset is mondott az amúgy orientalista Maróth. Szerinte például a kézmosás a keresztény kultúrára jellemző csak, és a keresztények a csodák felemlegetésével térítenek, míg a muszlimok fegyverrel. Mondott valamit arról is, hogy az „LMBT-ideológia bajnokai” muzulmánok lesznek. Föltette továbbá a kérdést, hogy minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban. „Miért nem két magyart?” – tette föl a kérdést Maróth, és a már idézett módon válaszolt is:
a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben. A Pókemberből nem fogja ezt megtanulni. Ha elolvassa az Egri Csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat.
Személyes példával is előhozakodott a NER főtudósa. „Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul?” – hasonlította össze Maróth az egykori és a jelenlegi fiatalságot.
Mint várható volt, az interjú nem maradt visszhang nélkül. A közösségi médiában tanárok, újságírók és politikusok kommentálták Maróth okfejtését. A hvg.hu megkereste Arató Lászlót a Magyartanárok Egyesülete elnökét, hogy véleményezze a kutatóhálózat elnökének gondolatait. Arató szerint Maróth Miklósnak kicsit naiv elképzelése van az irodalom hatásáról. „Mivel az Egri csillagok a Rákosi-korszakban és a Kádár-korszakban is kötelező olvasmány volt, ezek szerint akkor is mindenki magába szívta a haza és a kereszténység védelmének gondolatát. Jól meg is védték a vonatkozó korokban felcseperedett ifjak a hazát a Szovjetuniótól és az ateizmustól” – jegyzi meg epésen a tanár.
Arató úgy véli, hogy amúgy Gárdonyi regényének nyelve és világképe valóban egyszerű, „például megtudjuk belőle, hogy a magyarok mind jók, a törökök mind rosszak, a cigányok pedig többnyire komikusak”. Az egyesület elnöke ugyanakkor leszögezi, hogy ennek ellenére ma is gyakorlatilag mindenütt kötelező olvasmány Az egri csillagok, amit ő személy szerint a könyv szórakoztató és sok helyütt bájos mivolta miatt nem bán. Sztereotípiáit, történelemszemléletének gyermekdedségét pedig a tanítás során „gyengéden megvilágítandónak” tartja. A Harry Potter nem Egri csillagok helyére kerül ott, ahol tanítják.
Egyszerű értékeket, erkölcsi tartást, hűséget, bátorságot, közösségi szolidaritást vagy akár antirasszizmust pedig Rowling regényéből is lehet tanulni – állítja Arató. Másfelől viszont nagyon szomorúnak gondolja, hogy vezető pozíciókat viselő, illetve viselni kívánó akadémikus a világháborús katonadalokat akarja kulturális mintává avatni, illetve a haza fegyveres védelmét nevezi meg 2019 végén mint a hazafiság legfontosabb, illetve legaktuálisabb tartalmát.
Maróth Miklós kulturális reformjáról a HVG szerzői is megemlékeztek. Lakner Zoltán politikai elemző (aki az év eleji lapszámunk egyik publicisztikáját írta) a Facebookon tért ki Maróth szavaira. „Lehet nem szeretni a Harry Pottert, de hogy, mondjuk, a barátságról vagy az önfeláldozásról ne szólna, értsd, erkölcsi kérdésekre ne reflektálna, ezt igazán nem lehet állítani” – írja Lakner, aki szerint „a legfontosabb, hogy vége a habverésnek. Azaz „valaki végre teljes egyértelműséggel kimondja, mire való a hazai kultúra elfoglalásáért indított kormányzati háború: a tananyag, a könyvkiadás, a színházak felügyeletéért folytatott harc lényege tehát az, hogy Orbán Viktort pontosan értse a fiatalság.”
Lakner Zoltán Maróth LMBT-vel kapcsolatos megjegyzéseit is górcső alá veszi, megállapítva a következőket: „tehát a lakosságcserében pont az LMBT-toleránsak nem lesznek kicserélve, de ők meg muszlimmá válnak, ám ez nem baj. Szóval akkor, ha jól értem, a lakosságcserénél és a muszlimmá válásnál is nagyobb baj az LMBT-tolerancia, amit azonban a muszlimmá válás fog megszüntetni, de úgy, hogy öröm lesz nézni, mondja a keresztény identitásért aggódó professzor, kezében a Hetvenhét magyar népmesével, azzal csapva le az iszonyatosan toleránsakra.”
Security Check Required
(null)
Több posztban emlékezett meg a főtudós gondolatfutamáról Konok Péter is. Aki először is elgondolkodott, hogy írni fog egy összegző nagyregényt. „Egy Szaurdzsák nevű félszemű gonosz fog benne egy Gyűrű után kepeszteni, de a végén győz majd a főhős, a Bornemissza Potter nevű garabonciás deák, és vert hadakként eltakarodnak a nazgûlok Egondor vára alól.” Egy másik bejegyzésben pedig fölidézte saját olvasmányélményeit és az abból levonható tanulságokat.
Security Check Required
(null)
Lapunk rovatvezetője – miután kitért Maróth értékelésére és személyes élményére vele kapcsolatban – igyekezett elsimítani a népmesék a populáris ifjúsági kultúra népszerű művei közti konfliktust, és Maróth-kompatibilissá tenni a Harry Pottert és a Pókembert.
Security Check Required
(null)
Tóta W. Árpád pedig elégedetten nyugtázta, hogy szerinte a NER vezetői változatlanul semmit nem értenek a fiatalokból.
Security Check Required
(null)