Kult hvg.hu 2019. október. 11. 09:52

Több írót sokkolt Peter Handke irodalmi Nobel-díja

Salman Rushdie, Hari Kunzru és Slavoj Zizek is megdöbbent azon, hogy az osztrák író kapta a díjat.

Salman Rushdie már húsz évvel azelőtt, hogy Peter Handke elnyerte volna az irodalmi Nobel-díjat, egy elismerés, „Az Év Nemzetközi Marhája” díj esélyesének kiáltotta ki, amiért az osztrák író támogatásáról biztosította és mentegette Slobodan Milosevic „népirtó rezsimjét”. A szlovén gyökerekkel is rendelkező osztrák szerzőben a Balkánon zajló háború felélesztette a nacionalizmust, és Handke nagy nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a szarajevói muszlimok magukat gyilkolták le, miközben a szerbeket okolták ezért, és a srebrenicai népirtást is tagadta. Handke 2006-ban részt vett Milosevic temetésén is, előtte pedig többször meglátogatta a hágai börtönében.

Az amerikai írószövetség, a PEN America elnöke, Jennifer Egan megdöbbentőnek nevezte, hogy a Nobel-bizottság Peter Handkénak adta a díjat. „Elképesztő, hogy egy olyan írót választottak, aki arra használja a nyilvánosságot, hogy megkérdőjelezzen történelmi tényeket, és népirtást elkövető embereket mentegessen” – áll a szövetség közleményében.

Hari Kunzru brit író, újságíró nyugtalanítónak nevezte a Nobel-bizottság döntését. Szerinte Handke jó író, akinek a tehetsége mellé „sokkoló etikai vakság” párosul.

Slavoj Zizek szlovén filozófus szerint Svédország egy háborús bűnöket mentegető írónak adta a díjat, miközben részt vett „korunk, igazi hősének, Julian Assange-nak a karaktergyilkosságában". Zizek szerint nem Handkénak kellett volna adni az irodalmi Nobelt, hanem Assange-nak a Nobel-békedíjat.

A szerb média ugyanakkor üdvözölte Handke elismerését, Alexander Van der Bellen osztrák elnök pedig azt mondta: sok köszönni valónk van Handkénak.

Peter Handke műveinek értékét a vitatott megnyilvánulásai ellenére nem vitatják, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjának tartják.

 

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.