A hódítás drámai változásokat hozott a városban: az arany tulajdonosát valószínűleg szintén megölték vagy eladták rabszolgának.
A keresztesek elől rejtették el azt a bronzedényt, amiben 24 aranyérmét és egy fél pár arany fülbevalót találtak. Az edénykét 900 éve rejtették el az észak-izraeli Cézárea ősi kikötővárosában.
Az önmagában is értékes edényt két kő közé rejtették el egy kút oldalába – a régészek úgy gondolják, hogy a keresztesek hódítása után a tulajdonosa már nem tudott visszajönni érte.
Cache of #gold coins and 900-year-old gold earring found in #Caesarea - https://t.co/7MV59IFwVZ #archaeology pic.twitter.com/mGeWdpcSx7
— Debborah Donnelly (@DebbyDonnelly) 3 December 2018
Az izraeli régészeti hatóság hétfőn számolt be a ritka leletről. A feltárás vezetői, Peter Gendelman és Mohammed Hatar szerint az érmék a 11. század végéről származnak. A szakértők szerint az is elég valószínű, hogy az edényt akkor rejtették el, mikor a keresztesek 1101-ben elfoglalták a várost. Ez az első keresztes hadjárat utolsó éve volt, két éve alapították meg a Jeruzsálemi Királyságot.
A hódítás meglehetősen drámai változásokat hozott a város történetében, a feljegyzések szerint I. Balduin jeruzsálemi király seregei 1100 és 1118 között a város lakosságának zömét lemészárolták. A most megtalált kincs tulajdonosát és családját valószínűleg szintén megölték vagy eladták rabszolgának.
Rare gold coins found in Israeli city of Caesarea https://t.co/1u9GJn8NQH
— BBC News (World) (@BBCWorld) 3 December 2018
A bronzedénynek eredetileg valószínűleg volt egy fémteteje, ám mielőtt elrejtették, inkább egy rögtönzött kerámiafedéllel zárták le.
A bronze pot holding a treasure of 24 rare gold coins 900 years old has been found in Israel's ancient Mediterranean port of Caesareahttps://t.co/tskRzTAuY8
— AFP news agency (@AFP) 3 December 2018
Az érmék között 18 Fátimida-dínár volt, ami azokban az években bevett fizetőeszköznek számított. Ezek mellett 6 bizánci birodalmi aranyérme volt, ami extrém ritka leletnek számít. Ezekből ötöt VII. Mikhaél, vagy magyarosan Mihály, bizánci császár idején vertek.
Cézáreát és kikötőjét Nagy Heródes építtette az 1. században, mikor Júdea a Római Birodalomhoz tartozott. Az évszázadok során Cézáreát különböző seregek többször is elfoglalták.
A jelenlegi régészeti feltárás részeként Cézárea világörökségi részén végeznek konzerválási munkálatokat, eközben került elő a kincslelet is.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: