Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Valaha Kőrösi Csoma Sándor, Benyovszky Móric és Vámbéry Ármin voltak a magyar nép ázsiai követei, most meg azt kell látnunk, hogy bermudagatyás és forrónacis celebritásaink térképpel a kezükben a legbalkánibb nívón magyaráznak értetlen ázsiai sofőröknek és eladóknak.
A TV2-n futó Ázsia Expressz című kulturális napalmtámadás után nem lepődnék meg, ha Vietnamban is megjelennének a kék plakátok: „Ha Vietnamba jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!”
„Olyan nincs Európában és Magyarországon, hogy a Berki Krisztiánt valaki kiteszi egy autóból” – mondja bele a kamerába a herevasalásáról elhíresült reneszánsz ember, akinek mostanra már Ady Endrénél is nagyobb arca nőtt, miután nem sokkal előtte közölte hibás angolsággal egy helyivel, hogy „én egy nagyon híres európai emberek vagyok”. Ám a vietnami ennek ellenére továbbhajtott, hiszen bár messziről jött ember azt mond, amit akar, azért Berkiről lerítt, hogy nem De Gaulle. Pedig a néhai Fradi-vezér olykor tényleg államférfinak tűnik a műsorban szereplő többi mihaszna között.
Az Ázsiai Expressz című produkcióban hat párosnak kell egymással versenyezve végigstoppolni Vietnamot, Laoszt, Kambodzsát és Thaiföldet, mindössze napi egy dollár költőpénzzel. Ennyiből ugyan ott szállodát lehet venni, de olyan legénybúcsú-játékok nehezítik a küldetést, minthogy „cseréljétek el egy tárgyatokat egy tipikus vietnami kalapra”, ami azért nem bonyolult feladat egy annyira korrupt országban, ahol a Noriega-arcú vadőrök puffantják le az utolsó orrszarvút. Az utasításokat a műsorvezető Ördög Nóra adja sms-ben, és ilyenkor megfigyelhetjük, hogy még a Kinizsi Pált játszó vállalkozók és szamojéd erkölcsű cicababák is miként bizonytalanodnak el, ha fel kell olvasni egy 160 karakteres üzenetet.
A sok lakótelepi figura között a nemességet és a finomságot Pallavicini Zita őrgrófnő képviselné, akit meglepő módon szintén Kelet-Ázsiába telepítettek, és ugye esetében az lenne érdekes, hogy milyen arcot vág egy Andrássy-leszármazott, ha benyit egy ázsiai vonat szertepisált vécéjébe. De azért nála is akad csiszolnivaló, hiszen úgy mutatkozik be, hogy a „szépnagyapám Andrássy Gyula, a Monarchia miniszterelnöke”. Nos, Andrássy Gyula Magyarország miniszterelnöke volt, mivel az Osztrák-Magyar Monarchiának nem volt miniszterelnöke, csak külön-külön a két birodalomfélnek. És amúgy se hangoztatnám ezt olyan régióban, ahol még élhetnek vörös khmerek.
Bár az őrgrófnő párja, a magát „parasztként” meghatározó Cseke Katinka színésznő mindent megtett, hogy elnyerje a helyiek szeretetét: „Én úgy látom, hogy engem nagyon megértenek a vietnamiak. Szerintem, ennyire jól semmilyen más nemzet nem értett meg, mint a vietnamiak” – lelkendezett, és ezzel a szöveggel még Magyar Kereskedőházat fognak nyitni Saigonban. De azért élvezhetőbb lenne a műsor, ha egyszer se hallanánk a szereplők megríkató baromságait, hanem végig csak cincogó távol-keleti muzsikát kevernének a süvegcukorhegyek, tengeröblök, ventilátorok, halpiaci jelenetek és más elmaradhatatlan képek alá.
Persze akár el is vihettek volna legalább egyetlen embert, akinek van elég kulturális tőkéje ahhoz, hogy érvényesen kommentálja a körülötte zajló eseményeket. Megvan A világ körül Michael Palinnel? Na jó, igazából jobb, hogy nem utaztatták magukkal David Attenborough-t, mert Kulcsár Edina és Megyeri Csilla társaságában félórát eltöltve már inkább lelépett volna egy játékbarlangba orosz rulettezni.
Mert kibírhatatlan ez az egyórás verbális kolera és szellemi vérhas, ahogy azon megy a rinyálás, hogy valaki nem akarja otthagyni a pályaudvaron a saját arcképével ellátott bögréjét, mert már nem fér be a hátizsákba a kempingfőző, a löncshúskonzerv és a széntabletta mellé. Aztán a bepakolás után a négy égtáj felé rohannak a versenyzőpárok, mint egy helikopterről géppuskázott falú lakói, és permanens „Please! Please!” kiáltásokkal akarják megállásra bírni gépkocsikat, olyan emberalatti produkciót nyújtva, hogy még az agyukat Tiger Beerben áztató helyi jégkokós arcok is csak mélyen megvető tekintettel figyelték az idegeneket, azt találgatva, hogy most szabadultak-e a Bangkok Hiltonból.
Ady Endre azt írta a 20 század elején, miután elege lett a „kultúr-bestiákból”: „Szeretett úri véreim: a serleg tele. Nincs már itt nekünk semmi keresnivalónk: gyerünk vissza Ázsiába!”
Megérkeztünk.
