A magyar helyszínek között van a Budapest Music Center (BMC), a Müpa, az Erkel Színház, a pécsi Kodály Központ, a debreceni Kölcsey Központ, a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia.

A három külföldi helyszín esetében eddig kettőről – a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia – született döntés az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

A Bogányi-zongora mintegy 800 millió forintos támogatásával a kormány célja, hogy erősítse a magyar zongoraművészet és a magyar zongoraépítés kultúrájának nemzetközi hírnevét – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki szerint mindezzel a kormány egy magyar innováción keresztül a magyar iparfejlesztés ügyét is támogatja.

A sajtótájékoztatón Gőz László, a BMC igazgatója közölte, a zeneirodalom részét képező művek több mint 50 százaléka zongorán íródott. Magyarország nem csupán kiváló zongoraművészeiről ismert, hanem egyben zongorapedagógiai nagyhatalom is, elég csupán Bartók Béla, Kadosa Pál és Kurtág György ilyen irányú munkásságát és műveit említeni.

A Bogányi-zongora tízéves fejlesztés eredménye, főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozit ötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn.

Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.

Az eseményen Bogányi Gergely azt mondta, nagyon nehéz és göröngyös út vezetett a kész hangszerhez.

"Remélem, hogy hamarosan visszatérhetek a zongorázáshoz és a koncertezéshez" – mondta el a Kossuth-díjas zongoraművész, aki Kiss Péter és Boros Misi, a Virtuózok felfedezettje mellett a sajtóbemutatón maga is játszott a Budapest Music Centerben elhelyezett új Bogányi-zongorán.