Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Filmalap-érával átlátható korszak köszöntött be a hazai filmgyártásban, amelyben a művészfilmesek is megfelelő összegből dolgozhatnak, és szabadon alkothatnak, az utóbbi években így a komoly nemzetközi elismerések is rendszeresek. A drágább közönségfilmek szereposztásába és végső vágásába azonban már a kormánybiztos is beleszól – olvasható az e heti HVG-ben.
A Saul fia díjesője, az Ernelláék Farkaséknál Kristály Glóbusza, a Testről és lélekről Arany Medvéje, majd a Mindenki Oscar-díja óta egyre többször merül fel a kérdés, hogy vajon ez egy új filmes aranykorszak kezdete-e, és hogy ebben mekkora szerepe van az Andy Vajnával azonosított, a hatoslottó nyereményadójának 90 százalékából gazdálkodó Magyar Nemzeti Filmalapnak.
A kérdést azonban érdemes több részre bontani, hiszen egészen máshogy viszonyul a Filmalap a fent felsorolt művészfilmekhez és a nagy költségvetésű mozikhoz, mint amilyen az Argo 2, a Megdönteni Hajnal Tímeát vagy a hamarosan debütáló Kincsem.
Soha ennyi pénz nem volt filmre, mint most – állítják a filmesek. Az elmúlt hat évben több mint 23 milliárd forintot költöttek filmtámogatásra, Vajna pedig nem szeret társproducerekkel vacakolni, ezért sokszor a teljes büdzsét odaítéli egy produkciónak, ami korábban soha nem látott biztonságot ad az alkotóknak. A Filmalap működése pedig átlátható, Herendi Gábor, a Kincsem rendezője szerint "nincs az országban még egy hely, ahol ilyen pontosan utánanéznének minden fillérnek".
"Kurzusfilmek sem készülnek, olyan rendezők is dolgozhatnak, akiknek a világképe ellentétes a jelenlegi hataloméval, és ebből nem is csinálnak titkot" – mondta Kovács Gábor producer. Erre jó példa, hogy az elkészült filmek sem a konzervatív ízlést szolgálják, hiszen készült már film két meleg vidéki fiúról is (Viharsarok), és erős társadalomkritikát fogalmazott meg Vranik Roland Az állampolgár című mozija is menekültügyben, a Kojot egyik hősébe pedig sokan egyenesen Mészáros Lőrincet látják bele.
| Portré Balázs Ádámról, a Testről és lélekről és a Mindenki zeneszerzőjéről |
| Az e heti HVG-ben a két díjnyertes film zeneszerzője nyilatkozik arról, hogy milyen volt édesapja, Balázs Árpád művét, a Bodzavirágot átdolgozni a Mindenki zárásához. "Mondhatni filmzenésítettem, hollywoodiasítottam a dalt." A zeneszerző nemrég tért vissza családjával Magyarországra, előtte évekig New Yorkban és Los Angelesben dolgozott olyan produkciókban mint a Jóbarátok, Az elefántkirály vagy a Pillangóhatás 3. "A magyar filmzenei színtér sokkal szikárabb, az amerikaiaknál jobban bízunk a színészi képességekben. Egy hollywoodi filmben a fontos jelenetek alatt szól a zene. A Terápia című sorozatban az ez irányú törekvésem szerencsére értő fülekre talált, pedig az elején volt némi ellendrukk" – mesélte az alkotó. A teljes interjút a HVG-ben olvashatja. |
Forrásaink szerint ezek a művek azért készülhetnek el, mert Vajnát nem érdeklik ezek a filmek, a vetítéseken a túlhajszoltság miatt elbóbiskol, így a művészfilmesek a friss Berlinale-győztes Enyedi Ildikó szavaival élve, radar alatt dolgozhatnak. "Vajna személyes ízlése pont olyan, mint felesége Instagram-posztjai" – mondja egyik forrásunk, ennek ellenére a filmek támogatásról döntő ötfős bizottságban (amelynek Vajna mellett Havas Ágnes, Goda Krisztina, Kálmán András és Kovács András Bálint a tagja) sokszor alulmarad a vitákban.
A nagy közönségfilmek esetében azonban személyesen tartja kezében a gyeplőt Vajna – állítja Pálfi György, aki emlékezetes módon, a kölcsönös bizalmatlanság miatt nem tudta megrendezni a Toldi-filmet. A Kincsem esetében pedig kiderült, hogy Vajna ellenezte, hogy az egymilliárd forintos támogatást élvező Kincsemben Nagy Ervin legyen a főszereplő. Néha az utolsó vágás jogát is érvényesíti a kormánybiztos: ez történt a Megdönteni Hajnal Tímeát esetében is, amikor egy amerikai szakember fazonírozta át az eredeti verziót. Felmerült ennek lehetősége a Veszettek és a Kincsem esetében is, ám a rendezőknek, Goda Krisztinának és Herendi Gábornak végül sikerült saját akaratukat érvényesíteniük Vajnával szemben.
A Filmalap forgatókönyv fejlesztői csapatát szinte kivétel nélkül dicséri mindenki, ám több megszólaló is problémásnak tartja, hogy a döntnökök személye alig változott az évek alatt.
Hajdu Szabolcs (akinek filmje Karlovy Varyban nyert 2016-ban) szerint a magyar film mostani sikeressége annak köszönhető, hogy évekig állt a filmgyártás, és egyszerre készültek el az évek óta parkoló munkák. "Vajna előtt is jó volt a magyar film, és az lesz utána is, erős 8-10 év előtt állunk" – véli a rendező.
A cikket teljes egészében a HVG e heti számában olvashatja el.
