Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Másodjára rendezik meg a Magyar Filmhetet, ahol az első kiadással ellentétben már díjakat is osztanak. A mezőny hatalmas, de még így is akadt olyan vélemény, mely szerint a Filmhét kiírása nem ad lehetőséget minden fiatal tehetségnek. A Filmhét, és azt az szervező Magyar Filmakadémia amúgy sem élvezi a teljes szakma bizalmát. A szervezők szerint azonban a cél közös: a magyar filmek közös ünneplése és népszerűsítése.
Négy év nagyjátékfilmes termése verseng majd a 2. Magyar Filmhéten, ahol most már biztosan osztanak díjakat. Eleinte úgy volt, hogy az első új seregszemlén bemutatott alkotások is megkapják a maguk díjait, de végül az a döntés született, hogy összeeresztik őket az azóta, 2015-ben mozikban bemutatott magyar filmekkel. A nemrég nyilvánosságra hozott program szerint a 2013-ra újjáéledő magyar filmgyártás első fecskéi, az Isteni műszak, vagy A nagy füzet a nemrég bemutatott filmekkel, például a Hajnali lázzal szállnak versenybe. Az már biztos, hogy a nagy esélyes Saul fia csak versenyen kívül indul, ez Novák Emil, a Filmhetet szervező Filmakadémia elnöke szerint az alkotók kifejezett kérése volt.
Azonban így is marad negyvenhárom játékfilm versenyben. Tavaly, díjkiosztó híján mi azért jelképesen kiválasztottuk a legjobbakat a mezőnyből. Az Arany-Toldi nevet kapó díjat mi egyértelműen Reisz Gábor filmjének, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlannak ítéltük oda. A most versenybe küldött 2015-ös filmek között egyelőre nem igazán találtunk nagyobb esélyest, habár az Anyám és más futóbolondok a családból című mozit kifejezetten kedveltük, csakúgy, mint a közönségkedvenc Liza, a rókatündért, és a pénztáraknál megbukó Veszettek is biztosan megérdemel még egy esélyt. Mindenesetre a tavalyi évhez hasonlóan ugyanúgy kiosztjuk az Arany-Toldit majd a március első hetében futó Filmhét végén.
A mezőnyben néhány sötét ló is indul: a Pillangók, az Új esély vagy a kizárólag GoPro kamerával forgatott Magánterület is csak néhány moziban futott rövid ideig, de a versenyen kívül induló Act/Or is érdekesnek tűnik, hiszen ez egy közösségi finanszírozásból összehozott magyar-angol produkció, amit még Magyarországon nem vetítettek.
A többi kategóriában (tévé-, kis-, ismeretterjesztő és dokumentumfilmek) már tisztább a helyzet, hiszen itt csak olyan filmek versenyeznek majd, amelyeket 2015-ben mutattak be a tévében, moziban, vagy valamelyik fesztiválon. A tévéfilmek között találjuk a bevándorlási hivatal mindennapjairól szóló, általunk is bemutatott Hivatalt, a Mágnás Elzáról szóló Félvilágot, de kissé fura módon ebben a kategóriában jelölték a Kossuthkifli sorozat 5. részét is.
A kisfilmekben óriási a mezőny, mi innen egyik tavalyi kedvencünk, a VAN-ban főszerepet játszó Ferenczik Áron Szabó úr című alkotására kaptuk fel a fejünket, de ugyanúgy várjuk Batka Máté Láv on the Máv című filmjét is.
Kirekesztő a Filmhét?
Elsőre nincs is semmi furcsaság ebben a kiírásban, de aztán az egyik filmes alkotó (egyben vendégszerzőnk) Lichter Péter a Prizma filmes folyóiraton közölt írásában vélte aggályosnak a Filmhét pályázati kiírását. Szerinte ugyanis a Filmhét a jelenlegi szabályzat alapján nem ad esélyt a fiatal, nem állami támogatásból dolgozó alkotóknak.
A kiírás szerint ugyanis csak olyan filmmel lehet nevezni a magyar seregszemlére, amelyet moziban, tévében vetítettek, esetleg egyetemi vizsgafilmként készült, vagy egy komoly európai fesztiválon debütált. Lichter szerint ezek a feltételek irreálisak: moziban csak elvétve lehet kisfilmmel találkozni, tévében pedig szinte csak a Nemzeti Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által támogatott alkotásokba lehet belefutni. A szerző szerint eleve idejétmúlt a moziban vagy a tévében erőltetni ezt a műfajt, hiszen a rövid filmeket am már mindenki a neten nézi. Az utolsó, a fesztiválszereplésre vonatkozó kitétel is felvet kérdéseket.
„Az én filmemet Bristolban mutatták be, ezért nevezhettem, de azt el kell ismerni, hogy ez fesztivállista elitista” – mondta kérdésünkre Tóth Barnabás a korábbi, a közösségi oldalalakon óriásis sikert arató Újratervezés rendezője, aki ezúttal Az elmenetel című filmjével szerepel a Filmhét programjában. Szerinte ugyanis a felsorolt fesztiválokra nagyon ritkán jut el magyar alkotás.
Megkerestük a Filmakadémia elnökét, Novák Emilt is ebben a kérdésben, aki szerint szó sincs arról, hogy kirekesztő lenne a Filmhét a fiatal, független alkotókkal szemben. Elmondása szerint azért szabtak ilyen feltételeket, mert azok a filmek, amelyek nem futnak tévében, moziban vagy fesztiválon, nem kapnak korhatárbesorolást, nem derül ki róluk, hogy sértenek-e kisebbséget, ezért az ilyen nevezett filmeket előzsűrizniük kell. De ettől még szerinte a nevezés minden fiatal tehetség előtt adott.
Novák szerint amúgy sem csak a Filmhét az egyetlen fesztivál ahol bemutatkozhatnak a magyar tehetségek, és a Magyar Filmhétnek nem is ez a szerepe. „Ez más országok nemzeti filmünnepein is így van” – tette hozzá Novák, aki szerint egy magyar tehetségnek ugyanúgy megvan az útja, nem feltétlenül kell egyből a Filmhéten bemutatkoznia.
„Ne haragudjatok, de ezt a hülye is látja”
Olyan pletykák is felmerültek, hogy volt, aki szándékosan nem indította filmjét a Filmhéten, erre Novák úgy reagált, ez a régi Filmszemlék esetében is simán előfordult. "Ez még mindig ugyanaz az ország" – utalt a régóta nem szűnő filmszakmai vitákra a Filmakadémia elnöke. Ilyen eset volt, amikor Tarr Béla nem engedte levetíteni A torinói ló című filmjét a 2011-es Filmszemlén, tiltakozásul a magyar filmgyártás leállása miatt.
Tarr Béla amúgy is a középpontjában állt a régebbi Filmszemle helyett először tavaly megrendezett Magyar Filmhetet övező vitákban. Tarr és az általa vezetett Magyar Filmművészek Szövetsége szervezte egykoron a hagyományos Filmszemlét. A magyar filmipar azonban emlékezetes módon, az addig a támogatásokat osztó szervezet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnésével teljesen leállt 2011-re, így értelmét vesztette a Filmszemle is. Az Andy Vajna elnökségével felálló Magyar Nemzeti Filmalap pedig más formában, más szervezőkkel akart magyar filmes seregszemlét rendezni. Ezért hozta létre külföldi mintára a Magyar Filmakadémiát, amely a díjakról dönt minden évben.
Az új szervezetet nem fogadta mindenki kitörő örömmel. Tarr Béla nyílt levelében például így fogalmazott: "köszönöm, hogy meghívtatok, de őszintén azt gondolom, hogy kicsit későn tettétek. Ahogy látom, ennek az akadémiának (ami az amerikai mintára jönne létre) nincs más funkciója, mint a hagyományos filmszemle ellenében létrehozni a magyar "Oscart", egy ellenfesztiválját a Filmszemlének. Ez az "akadémia" a Vajna szatelit-szervezete. Ne haragudjatok, de ezt a hülye is látja" – olvasható a levélben.
Az Akadémia tagsága megalakulása óta, a viták lecsendesülése után is folyamatosan nő, Novák Emil szerint jelenleg közel kétszáz tagot (a teljes lista itt olvasható) számlál a szervezet, köztük olyan rendezőket találni, mint Sándor Pál, Gárdos Péter vagy Török Ferenc. A szakmabeliek az Akadémia honlapján adhatják be jelentkezésüket, amit a különböző szekciók tagjai bírálnak el. A tagok feladata lesz idén, hogy tikos szavazással döntsenek a Magyar Filmdíj sorsáról. Összesen 18 kategóriában avatnak győztest: a hat műfaji díj mellett tizenkét alkotói elismerést is kiosztanak majd a Filmhét záróeseményén, a március 6-i gálán.
