L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad. A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni – tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által szervezett kétnapos konferencián.

A megnyitót követő előadásában az államtitkár felidézte: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány elsősorban a budai Várpalotára koncentrálva, de azóta kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen – közölte, hozzátéve: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.

L. Simon László beszámolója szerint noha a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva.

A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására – jelentette be. A téren 2016-ra készül el egy új mélygarázs, fölé épül vissza a Lovarda, amellé az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület, és még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is – számolt be. Mint hozzátette, mindezt komoly ásatások előzik meg, az egykori szárazárkot bemutathatóvá is teszik majd a föld alatt.

A Polgárvárosban a kerület erőfeszítéseinek köszönhetően sok homlokzat újul meg – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint nem szabad megfeledkezni az állami épületekről sem. Tervbe vették például a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését, és a nemrég magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann Terv bemutató központját.

Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot szán a kormány, sor kerülhet a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István-termének rekonstrukciója is – közölte. L. Simon László szólt arról a kezdeményezésről is, amely a Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagóga ismételt feltárását javasolja; elmondása szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság.

L. Simon László kormánybiztosként irányította a Várkert Bazár rekonstrukcióját, amelyről elmondta: szép példája annak, hogy milyen az, mikor egy műemléket úgy újítanak fel, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.

A Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború – vélekedett az államtitkár, aki szerint meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell, ami hitelesen helyreállítható, de megjelenhet a kortárs építészet is, amennyiben funkcionálisan és esztétikailag illeszkedik a történelmi épületegyütteshez.

"A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a Palotaegyüttest" – fogalmazott L. Simon László.