Pogány Judit és Pokorny Lia mérgezi egymást anya és lánya szerepében a Centrál Színház új darabjában. A Leenane szépét január 24-én mutatták be Gigor Attila rendezésében. A sztori nagyon aktuális, és nagyon nem vidám.
A Leenane szépe kortárs ír darab, de ez tulajdonképpen mindegy is: téma általános emberi szenvedés. Kapunk kilátástalanságot, agressziót, szeretetéhséget. Leenane egy szürke kisváros, itt él fotelben terpeszkedő anyjával a negyvenes szűz, Maureen.
A csomós leves, a nyolcvanas évek slágereit játszó rádió és a kapirgáló tyúkok körül keringő életüket az Angliából hazatérő melós, Pat Dooley (Schmied Zoltán) zavarja meg, aki szereti a lányt, így kiutat jelenhetne számára. Az öregasszonynak ez persze nem tetszik, Pat unokaöccsét, a hírvivő Rayt (Rada Bálint) is használva bekavar, ha tud. Aztán előkerül a piszkavas, és senki nem jár jól.
A Tony-díjra is jelölt Leenane szépét bemutatta korábban például az Örkény vagy a Vígszínház, de más Martin McDonagh-darabok is szerepeltek már itthon (például a Vaknyugat). Az író amúgy ismert filmes munkáiról is: az In Bruge (a lefejező magyar címadási hagyomány szerint Erőszakik), és A hét pszichopata és a si-cu groteszk jeleneteit köszönhetjük neki.
A Centrál mostani bemutatóját rendező Gigor Attila McDonagh-hoz hasonlóan kötődik a filmes világhoz. A magyar műfajfilmbe rég várt humort és profizmust A nyomozóval hozott, és például a Terápiában is dolgozik. Gigor a Kerekasztallal színházi neveléssel is foglalkozott, rendezett darabot a Szputnyik Hajózási Társasággal, a MU-ban, Zsámbékon, az Alföldi-féle Nemzetiben és a régi Merlinben is.