„Ebben a társadalomban szinte genetikus a feudális gondolkodás: vannak a pozicionáltak, és vannak a nyomorultak, akiket a vezető réteg a sárga földig lealáz, legfeljebb négyévente kuncsorog náluk a szavazatért” – mondja a HVG-nek adott interjúban Háy János író, aki szerint az utóbbi huszonöt év csak rontott a helyzeten.

„Amikor az új demokrácia kezdetén a nagyszüleim elkezdték kihallani a két háború közötti úrhatnámságot a politikai elit megszólalásából, rögtön megrettentek, hogy hoppá, ez hátramenet” – teszi hozzá. Háy János úgy gondolja: „aki a Horthy-korszakot isteníti, nem tudja, miről beszél, és itt nemcsak és nem elsősorban a zsidótörvényekre gondolok, hanem arra az általános áldatlan állapotra, ami az akkori életet jellemezte, a szegénységre, az antidemokratikus társadalomszerkezetre, s persze a rasszizmusra is, ami ellen az akkori értelmiség legjobbjai küzdöttek, többek között a népi írók is.”
Az interjút, amelyben egyebek mellett az oktatás helyzete és a társadalmi felemelkedés lehetősége is szóba kerül, a HVG e heti számában olvashatják.